Innováció terén az oroszok leelőzték az ukránokat, és a Nyugat nagy részét
Kié az első huzalos drón? Amerikai? Nem, orosz, semmi sem tudja zavarni. Kié a Lancet? Orosz.
Az ősrobotok, a mechanikus automaták, például Jacques de Vaucanson Emésztő kacsája vagy Kempelen Farkas Mechanikus törökje főként a 18. században örvendtek népszerűségnek, történetük viszont az antikvitásig nyúlik vissza.
Régi idők automatái gyerekjátékoknak tűnnek, pedig valójában virtuóz mérnöki munkák, a digitális kor előtti világon viharként végigsöprő, belső óramű-szerkezet által működtetett mesterségesintelligencia-kezdeményezések voltak.
A közvélekedéssel ellentétben nem a 18. században és nem is a kései középkorban, hanem jóval korábban, a Krisztus előtti 5. század antik görög világában és két évszázaddal később, Kínában alkották az elsőket.
Későbbi korokban komplexitásuk, életszerű mozgásuk miatt jártak csodájukra. Leonardo da Vinci is próbált automatát építeni, mechanikus királya állítólag belső emelőcsigákkal próbálta utánozni az emberi mozgást.
Az automaták azonban Leonardo és a Reneszánsz után, a Felvilágosodás korában sokasodtak meg, váltak népszerűvé, de még az ipari kor kezdetén, a 19. század első felében is szerették őket. Többek között Charles Babbage, a „számítógép atyja” is rajongott értük.