Lengyel kutatók a zene ritmusának minimális módosításával rejtettek trance-be titkos információt. A kutatók elmondták: a kompozíció különféle elemeinek manipulálására alkalmas modern digitális audiorendszerek tették lehetővé ezt a fajta módosítást.
A kriptográfia párjának tartott szteganográfia üzenetek elrejtésével foglalkozó tudományág. A csak megfelelő rejtjellel olvasható üzenet létét nem álcázó kriptográfiától abban különbözik, hogy kizárólag a szerző tud a titkosított tartalomról.
A szó görög eredetű (jelentése: leplezni, rejtett üzenetet írni), a módszert már az ókorban használták. Johannes Trithemius 1499-ben könyvet írt a témakörről, csak 1606-ban adták ki, de mágiára hivatkozva hamarosan be is tiltották. Sokáig a melegítéssel, vegyszerek hatására láthatóvá váló láthatatlan tinta volt a legismertebb megoldás, de a modern ICT mindent megváltoztatott. E-mailekben a nullák és egyek formájában titkosított üzenetet (helyesírási hibákat felváltva) egyre gyakrabban rejtik tömörített képekbe, zenei fájlokba.
Ezt tették a Varsói Műszaki Egyetem kutatói is: a zenei szteganográfia az elektronikus tánczene trance-szerű ritmusait hasznosító új formáját dolgozták ki. A technika az ütem tempójának az információt kódoló váltogatásából áll, a változások viszont annyira nüánsznyiak, hogy emberi fül nem hall belőlük semmit.
A kutatók elmondták: a kompozíció különféle elemeinek manipulálására alkalmas modern digitális audiorendszerek tették lehetővé ezt a fajta módosítást. Morzeszerű kóddal kezdték, amelyben az ütem pont- és vesszősorok „kibetűzésére” és üzenetküldésre használható. A vesszők egyetlen ütem tempójának felgyorsítását, a pontok pedig a lassítást jelentik.
Húsz önkéntessel tesztelték a módszert, szabadtéri nyári partin hallgattak zenét. Tízen zenei háttérrel rendelkeztek közülük. Amikor a kutatók több mint 3 százalékkal megváltoztatták a tempót, a hallgatók nagyjából fele figyelt fel a különbségre. Viszont ha a változás 2 százalék alatt maradt, senki nem érzékelt semmit.
Krzysztof Szczypiorski kutató elmondta, hogy a módszerrel egyszerű lesz üzeneteket automatikusan kódoló és dekódoló szoftvert fejleszteni.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
Az Iron Beam lett a világ első olyan nagy energiájú lézerfegyvere, amely rakétákat és drónokat semmisít meg.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Kiadta a parancsot az amerikai elnök.
Olyan csodás ívben dobtad a telefont a Dunába, hogy elmúlt az aszály, megáradtak a patakok, kivirágoztak a mezők.
Nemcsak anyagilag mentek messzire Ukrajna támogatásában. Retorikailag is – fogalmazott a védelmi miniszter.
