Hiába verselt az algoritmus, nem tudta meggyőzni bíráit, hogy a szonett szerzője húsvér ember.
2016. május 24. 12:00
p
0
0
0
Mentés
Számítógépek remekül raktáraznak, javulnak az autóvezetésben, de a verseléshez nem igazán értenek – állapították meg a Dartmouth College kutatói, miután szonettíró és más algoritmusokat versenyeztettek.
A bíráknak, mint a Turing-tesztben, ember és gép által jegyzett költemények szerzőjét kellett megállapítani. Komputereknek ezúttal sem sikerült megtéveszteni az ítészeket, akik minden esetben rájöttek, hogy mesterséges intelligencia az alkotó. A tízből hat ember, négy különféle algoritmusok munkája volt.
A szonettírásra programozott gépeknek főneveket adtak meg (például „hullám”, „turista”, „emelet”). Költeményeik felemásra sikerültek: nincs bennük narratíva, nem gördülékenyek, nyelvezetük bizarr, szokatlan mondatformákat használtak stb.
Más programoknak rövid sztorit kellett gyártaniuk, számítógéppel és humán DJ-vel a szereplők között. Egyetlen bíró kivételével mind rájött, kik a szerzők.
A harmadik tesztnél hol DJ, hol algoritmus zenélt a fekete függöny mögött. A táncolók 40 százaléka két algoritmust vélt embernek.
A verseny szervezésében segédkező Michael Casey professzor szerint igen komoly kihívás egy algoritmusnak verset, novellát vagy zenét írni. Nem érzékeli a nüánszokat, a versek összes formai követelményét. Idővel persze javulnak, és a jövőben gép Shakespeare-ek is feltűnhetnek, de egyelőre távol vagyunk tőlük. Valószínűleg jobb lenne, ha művészek programoznák őket.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
A Tisza Párt elnöke az autójában ülve várta, hogy bemenjen a gyerekotthonba. Magyar nem mert kiszállni az autóból, csak az utolsó pillanatban, testőre kíséretében.
Eközben a kormány „nagyotmondás helyett” sikeresen kezelte a koronavírus-járványt és a háború következtében kialakult energiaválságot is – mutatott rá Suppan Gergely.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.