Nincs több kérdés: a románok Magyarország útját követnék, azt is kimondták, miért

Elon Musk is megosztotta az üzenetet.

Egyértelműnek tűnik, hogy egy robot nem érez fizikai fájdalmat. Német kutatók viszont pont a fájdalomérzetre és az általa kiváltott reakciókra okítják a gépeket.
A hannoveri Leibniz Egyetemen mesterséges robotidegrendszerrel tanítják a gépeknek, hogyan érezzék a fájdalmat, majd – a potenciális többi kárt elkerülendő – gyorsan reagáljanak rá.
Johannes Kuehn, az egyik kutató szerint, ha a robotokat megóvjuk a károktól, embereket is óvunk. Magyarázata egyszerű, logikus: egyre gyakoribb és közelibb az ember-robot együttműködés. Sok gép dolgozik humán kollégái mellett, között.
Kuehn és Sami Haddadin a fájdalommal kapcsolatos reflexeket, mechanizmusokat utánzó, az élővilág, nevezetesen a Homo sapiens által inspirált kontrollert fejlesztettek.
„Az emberi fájdalom kutatásaira alapozva összpontosítunk a például a tapintásérzetet interpretáló robotfájdalom formalizálására” – jegyezte meg Haddadin.
A kontroller-prototípus tapintásrendszere az emberi bőrszerkezetet másoló robot idegszövet-modellt használ amikor eldönti, mekkora fájdalmat kell éreznie a gépnek bizonyos mennyiségű nyomásnál. Ha a nyomás meghalad egy speciális küszöbértéket, a modell jelzi a fájdalomra vonatkozó információt, a kontroller pedig aszerint reagál rá, hogy enyhének, közepesnek vagy erősnek ítéli meg.