Egyértelműnek tűnik, hogy egy robot nem érez fizikai fájdalmat. Német kutatók viszont pont a fájdalomérzetre és az általa kiváltott reakciókra okítják a gépeket.
A hannoveri Leibniz Egyetemen mesterséges robotidegrendszerrel tanítják a gépeknek, hogyan érezzék a fájdalmat, majd – a potenciális többi kárt elkerülendő – gyorsan reagáljanak rá.
Johannes Kuehn, az egyik kutató szerint, ha a robotokat megóvjuk a károktól, embereket is óvunk. Magyarázata egyszerű, logikus: egyre gyakoribb és közelibb az ember-robot együttműködés. Sok gép dolgozik humán kollégái mellett, között.
Kuehn és Sami Haddadin a fájdalommal kapcsolatos reflexeket, mechanizmusokat utánzó, az élővilág, nevezetesen a Homo sapiens által inspirált kontrollert fejlesztettek.
„Az emberi fájdalom kutatásaira alapozva összpontosítunk a például a tapintásérzetet interpretáló robotfájdalom formalizálására” – jegyezte meg Haddadin.
A kontroller-prototípus tapintásrendszere az emberi bőrszerkezetet másoló robot idegszövet-modellt használ amikor eldönti, mekkora fájdalmat kell éreznie a gépnek bizonyos mennyiségű nyomásnál. Ha a nyomás meghalad egy speciális küszöbértéket, a modell jelzi a fájdalomra vonatkozó információt, a kontroller pedig aszerint reagál rá, hogy enyhének, közepesnek vagy erősnek ítéli meg.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Ma úgy néz ki, inkább az unalmas és veszélyes munkáktól szabadítanak meg minket – akár néhány éven belül az otthonunkban is.
A kormánypárti politikusok mellett számos ellenzéki párt is részvétet nyilvánított.
Új dimenzió a klasszikus zene világában.
Jó borsos ára lesz.
Gavin Newsom kaliforniai kormányzó vétózott, szerinte nem szabad korlátozni az AI fejlesztését.
„Aki azt gondolja, hogy minden nőt megkaphat, az egy nőt sem kap meg igazán” – jegyezte meg a Fidesz-frakció.
A szövetségi kapitány szerint 50 százalék esélyünk van az A-divízióban maradásra.
