Az újonnan generált viselkedésformákat számítógépes szimulációban tesztelték: 45 csótánynak és 5 robotnak kellett együttműködnie, közösen választaniuk két rejtekhely közül. A robotok "beszivárogtak" az "igazi" csótányok közé, és sikerült megtéveszteniük őket, közben persze tanultak is tőlük.
A kutatók szerint eredményeik más közösségi fajokra, például méhekre, muslicákra, madarakra és halakra szintén alkalmazható. Ezeknél az állatoknál ugyanis fontosabb a csoportszintű viselkedés, mint az egyéni cselekedetek. Arra is rájöttek, hogy a robotoknak nem kell ugyanúgy mozogniuk és ugyanazt az útvonalat bejárniuk, mint a valódi csótányoknak, mert anélkül is képesek hasonló csoportos tevékenységekre.