Külföldön gyűrűzik tovább a Galaktika-botrány

Holnap lesz három hete, hogy hírt adtunk róla: a Galaktika magazin 2015-ös számainak jelentős részében úgy jelentek meg külföldi szerzők novellái, hogy ők nem tudtak róla és nem adtak rá engedélyt. Az üggyel azóta több alkalommal foglalkozott blogján egy amerikai szerző, A. G. Carpenter. Carpenter egyrészt a fordítókkal is felvette a kapcsolatot, és köztük is talált olyat, akit nem, vagy csak nehezen fizetett ki a kiadó.

A szerző a Galaktika magyarul kiadott közleményére reagálva arról írt: jó, hogy kompenzációt ígérnek a szerzőknek, ugyanakkor szomorúnak tartja, hogy a magazin vezetői nem igazán reagáltak a botrány okaira. Németh Attila irodalmi szerkesztő neki arról írt, hogy személyes problémák miatt másra bízta a jogok megszerzésének intézését, így ő is cikkünkből értesült a problémáról – ugyanakkor a lopás vádját valójában a konkurens kiadók burkolt támadásának tartja. Carpenter kiemelte: a cikkünk, illetve saját kutatásai nyomán kirazolódó mintára nem elégséges magyarázat, hogy a „kiadó nem járt el kellő alapossággal, körültekintéssel vagy éppen gyorsasággal”.

Az egyik érintett szerző, Malcolm F. Cross blogján arról írt, hogy nagyon kellemetlen, már-már traumatikus élmény volt neki, hogy engedély nélkül jelent meg novellája. Szerinte íróként joga eldönteni, hol jelenik meg írása, és nagyon zavarja, hogy kikerült abból a párbeszédből, ami egy-egy története megjelenése körül folyik. Cross egyébként korábban arról is beszélt, hogy ismeri a Galaktika történetét, és nagyon bánja, hogy egy ilyen kellemetlen ügy miatt rossz fény vetül a kelet-európai science-fictionre.

Csúsztatással reagált a Galaktika

Carpenter posztjai nyomán, illetve az általunk megkeresett szerzők révén az ügy eljutott az amerikai sci-fi és fantasy írókat tömörítő SFWA-ig (Science Fiction and Fantasy Writers of America). A szervezet jelenlegi elnöke, Cat Rambo levélben kereste meg a Galaktikát, hogy tisztázzák: kifizetik-e a megkárosított szerzőket, lehetőleg anélkül, hogy külön-külön kellene megkeresni őket; kifizették-e a fordítókat; elérhetetlenné teszik-e az online elérhető novellákat; tesz-e valamit a kiadó, hogy ez ne forduljon elő többet?

Levelére Burger István főszerkesztő nevében Mund Katalin, a Galaktika magazin lapigazgatója reagált. Leveléből kiderült, hogy a kártérítést kívánó szerzőknek külön-külön kellene felvennie a kapcsolatot a kiadóval. Másrészt azt állította, hogy a nyomtatott magazin csak két hónapig érhető el, ezek után nem lehet hozzájutni – ami ugyan igaz lehet az újságosokra, de ahogy arra Carpenter is rámutatott, a Galaktika weblapjáról gyakorlatilag 2005-ig visszamenőleg az összes szám megrendelhető. Mund újra hangsúlyozta, amire már a közleményben is kitértek, hogy a könyvek kiadási jogai körül minden rendben van, valamint azt is leszögezte, hogy a fordítókat kifizették.

A közleményben egyébként arról is írt a kiadó, hogy angol nyelvű levélben fordultak az érintett szerzőkhöz, az általunk újra megkeresett szerzők közül azonban senki sem erősítette meg ezt az állítást – Mund fenti levele pedig szintén nem azt jelzi, hogy felvették volna a kapcsolatot a szerzőkkel, hiszen mint írja: ők várják, hogy megkeressék őket az érintettek. Cat Rambo a bejegyzés végén arról írt, hogy az SFWA a következő héten listát küld a Galaktikának érintett tagjairól, akik kártérítést követelnek a kiadótól. Mi pedig mindeközben megkerestük az április számban feltűnő szerzőket – amint mindenkitől választ kapunk, jelentkezünk.

(Nyitókép: Mike Seyfang / Flickr)