Cikkünk nyomán több érintett külföldi szerző kereste meg a Galaktikát, hogy megtudja: hogyan kívánják őket kompenzálni novelláik engedély nélküli közléséért. Eközben az amerikai SF-írókat tömörítő Science Fiction and Fantasy Writers of America is foglalkozik az üggyel: listát küldenek a kiadónak azokról a tagjaikról, akik érintettek a jogsértésben.
Holnap lesz három hete, hogy hírt adtunk róla: a Galaktika magazin 2015-ös számainak jelentős részében úgy jelentek meg külföldi szerzők novellái, hogy ők nem tudtak róla és nem adtak rá engedélyt. Az üggyel azóta több alkalommal foglalkozott blogján egy amerikai szerző, A. G. Carpenter. Carpenter egyrészt a fordítókkal is felvette a kapcsolatot, és köztük is talált olyat, akit nem, vagy csak nehezen fizetett ki a kiadó.
A szerző a Galaktika magyarul kiadott közleményére reagálva arról írt: jó, hogy kompenzációt ígérnek a szerzőknek, ugyanakkor szomorúnak tartja, hogy a magazin vezetői nem igazán reagáltak a botrány okaira. Németh Attila irodalmi szerkesztő neki arról írt, hogy személyes problémák miatt másra bízta a jogok megszerzésének intézését, így ő is cikkünkből értesült a problémáról – ugyanakkor a lopás vádját valójában a konkurens kiadók burkolt támadásának tartja. Carpenter kiemelte: a cikkünk, illetve saját kutatásai nyomán kirazolódó mintára nem elégséges magyarázat, hogy a „kiadó nem járt el kellő alapossággal, körültekintéssel vagy éppen gyorsasággal”.
Az egyik érintett szerző, Malcolm F. Cross blogján arról írt, hogy nagyon kellemetlen, már-már traumatikus élmény volt neki, hogy engedély nélkül jelent meg novellája. Szerinte íróként joga eldönteni, hol jelenik meg írása, és nagyon zavarja, hogy kikerült abból a párbeszédből, ami egy-egy története megjelenése körül folyik. Cross egyébként korábban arról is beszélt, hogy ismeri a Galaktika történetét, és nagyon bánja, hogy egy ilyen kellemetlen ügy miatt rossz fény vetül a kelet-európai science-fictionre.
Csúsztatással reagált a Galaktika
Carpenter posztjai nyomán, illetve az általunk megkeresett szerzők révén az ügy eljutott az amerikai sci-fi és fantasy írókat tömörítő SFWA-ig (Science Fiction and Fantasy Writers of America). A szervezet jelenlegi elnöke, Cat Rambo levélben kereste meg a Galaktikát, hogy tisztázzák: kifizetik-e a megkárosított szerzőket, lehetőleg anélkül, hogy külön-külön kellene megkeresni őket; kifizették-e a fordítókat; elérhetetlenné teszik-e az online elérhető novellákat; tesz-e valamit a kiadó, hogy ez ne forduljon elő többet?
Levelére Burger István főszerkesztő nevében Mund Katalin, a Galaktika magazin lapigazgatója reagált. Leveléből kiderült, hogy a kártérítést kívánó szerzőknek külön-külön kellene felvennie a kapcsolatot a kiadóval. Másrészt azt állította, hogy a nyomtatott magazin csak két hónapig érhető el, ezek után nem lehet hozzájutni – ami ugyan igaz lehet az újságosokra, de ahogy arra Carpenter is rámutatott, a Galaktika weblapjáról gyakorlatilag 2005-ig visszamenőleg az összes szám megrendelhető. Mund újra hangsúlyozta, amire már a közleményben is kitértek, hogy a könyvek kiadási jogai körül minden rendben van, valamint azt is leszögezte, hogy a fordítókat kifizették.
A közleményben egyébként arról is írt a kiadó, hogy angol nyelvű levélben fordultak az érintett szerzőkhöz, az általunk újra megkeresett szerzők közül azonban senki sem erősítette meg ezt az állítást – Mund fenti levele pedig szintén nem azt jelzi, hogy felvették volna a kapcsolatot a szerzőkkel, hiszen mint írja: ők várják, hogy megkeressék őket az érintettek. Cat Rambo a bejegyzés végén arról írt, hogy az SFWA a következő héten listát küld a Galaktikának érintett tagjairól, akik kártérítést követelnek a kiadótól. Mi pedig mindeközben megkerestük az április számban feltűnő szerzőket – amint mindenkitől választ kapunk, jelentkezünk.
(Nyitókép: Mike Seyfang / Flickr)
Az űr sötétje, a megszámlálhatatlanul sok bolygó és égitest millió és egy rejtélyt rejt, amiket még talán sok generáció múlva sem ismerünk meg. De úgy tűnik, valami vár ránk az univerzumban.
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
A gödör olyan mély, hogy megszakad a szedett-vedett láncolat, és minél mélyebben van valaki, annál nagyobb kincs lehet még akár egy pizza is.
Eredetileg egy népszerű sci-fi adaptációja lett volna, de a végeredmény alapján nehéz elhinni, hogy a forgatás során bárki is komolyan vette.
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
