Húsvét vasárnap megnyitotta kapuit a rekonstruált füzéri vár. A zempléni történelmi nevezetesség újjáépítése másfél milliárd forintba került. Eddig felépült az úgynevezett Alsóvár, megújult a Felsővár várkápolnája, palotaszárnya és alsó bástyája. A falu központjában megépült a Váruradalmi Kézművesház és az 1940-es és 1950-es éveket idéző Tájház, ezt követően pedig várhatóan a Felsővár teljes rekonstrukciója következik.
Megújult Füzér vára, a történelmi Zemplén vármegye nevezetessége húsvét vasárnap nyitotta meg újra megnyitja kapuit a látogatók előtt.
Történelmi játszótéren, hadi bemutatókon, középkori életképeken keresztül mutatják be az egykori várbeli élet mindennapjait, a település központjában pedig váruradalmi húsvéti vásárral, interaktív kézműves foglalkozásokkal, tojáskiállítással és élő muzsikával várják a Füzérbe látogatókat húsvét vasárnap és hétfőn.
A felújításnak köszönhetően felépült az úgynevezett Alsóvár, megújult a Felsővár várkápolnája, palotaszárnya és alsó bástyája. A falu központjában megépült a Váruradalmi Kézművesház és az 1940-es és 1950-es éveket idéző Tájház, ezt követően pedig várhatóan a Felsővár teljes rekonstrukciója következik.
A füzéri várgondnokság Élő vár Zemplénben című projektjét több mint 1,5 milliárd vissza nem térítendő támogatásban részesítették, a beruházás az Új Széchenyi Terv Észak-magyarországi Operatív Programja keretében valósult meg. A fejlesztés célja az volt, hogy a zempléni térség egyik legnagyobb idegenforgalmi látványossága még inkább a turisztika középpontjába kerüljön.
A források Füzér várát a 13. században említik először, történészek szerint biztos, hogy 1235-ben, II. András halálakor már állt az erődítmény. A Füzér község fölött 170 méter magasan, nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített várban 1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után - ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna - Füzérre szállíttatta a Szent Koronát és legalább egy évig ott rejtegette. A várat 1676-ban égették fel.
A vár feltárását 1977-ben Feld István és Juan Cabello kezdte meg, majd 1992-től a kispesti Deák Ferenc Gimnázium diákcsapata Simon Zoltán vezetésével végzett jelentős feltárási és helyreállítási munkákat a várhegyen.
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve.
Orbán Viktor kiegyensúlyozottnak tűnik a többpólusú világban.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
