Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint a magyar borok népszerűsége növekszik, amelyet Fazekas azzal magyarázott, hogy évente 700 ezer hektoliter bort exportál Magyarország. Korábbi közlések alapján az exportált mennyiség alacsonyabb és stagnál, és a borexport 60 százaléka hordó borként kerül ki az országból. A magyar export borok átlagos literára 1,19 euró volt 2015-ben, ami emelkedett a korábbiakhoz képest.
A magyar borok a világ élvonalában vannak, a magyar borok népszerűsége, ismertsége nő, amit az is mutat, hogy évente mintegy 700 ezer hektoliter bor kerül exportra, elsősorban Németországba, az Egyesült Királyságba, Csehországba, Szlovákiába és Kínába, miközben a világon mintegy száz országba jutnak el a magyar borok és pezsgők – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a másodszorra megrendezett Auchan nemzetközi borszalonon csütörtökön Budakalászon. A szalon házigazdája az idén Magyarország, az eseményen 16 ország 80 borászata, köztük 9 magyar pincészet mutatkozik be.
Fazekas Sándor felidézte: 22 borvidéken, , s a szőlő-bor ágazat mintegy 80 ezer család számára nyújt közvetlenül megélhetést. Hozzátette: a szőlő-bor ágazat kibocsátása 73 milliárd forint volt tavaly, a szőlőtermés mennyisége 27 százalékkal nőtt. Kifejtette, a bortermelés az előzetes becslések szerint 2,7 millió hektoliter körül alakul. Megjegyezte: 2015-ben 26 liter volt az egy főre jutó évi borfogyasztás, amit szeretnének növelni.
A miniszter kitért a három éve indult nemzeti borkiválóság programra is, amelynek célja, hogy felkutassa és megismertesse a legjobb borokat. Az elmúlt években már mintegy 1200 tétel szerepel a „nemzeti borválogatottban” – mondta.
Ellentmondás a számokban
Fazekas Sándor szerint jelenleg 80 ezer hektáron folyik szőlőművelés. Ezzel szemben a KSH adatai szerint Magyarországon 2014-ben nagyjából 69 ezer hektár szőlő van. Gál Péter a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár 2015 októberében még alacsonyabb adatokról számolt be. A helyettes államtitkár elmondta: „a hazai szőlőterületek nagysága nőtt: 2013-ban 61 223 hektáron, 2014-ben 63 285 hektáron termesztettek szőlőt”.
Néhány korábbi borexportról szóló nyilatkozat is valamelyest ellentmond a Fazekas Sándor által ismertetett számoknak. Március 8-án Gál Péter azt közölte: a mennyiség szinten tartása mellett nőtt a magyar borexport értéke, és csökkent a borimport mennyisége 2015-ben az előző évhez képest.
Gál Péter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szőlő-, bor- pálinka albizottságának ülésén elmondta: a magyar borkivitel a múlt évben értékben mintegy 2 millió euróval (mintegy 600 millió forinttal) nőtt, és elérte a 73,1 millió eurót (mintegy 22 milliárd forintot). Az export mennyisége azonos volt a 2014-essel, meghaladta a 600 ezer hektolitert. Így a magyar bor literenkénti átlagára a múlt évben emelkedett. Akkori számításaink szerint ez azt jelentette, hogy az exportált magyar bor literenkénti ára 1,2 euró körül van, ami 360-380 forintos literenkénti átlagárat jelent.
Korábban beszámoltunk arról, hogy Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója szerint 2015-ben közel 650 ezer hektoliter bort exportált Magyarország, ami 77 millió euró bevételt hozott az ágazatnak, ami literenként 1,19 eurós árat takar, ami 310 forintos euró árfolyammal számolva 369 forintos literárat jelent. Fontos, hogy a kivitel 60 százaléka hordós, folyó bor volt, és a palackozott termékek az export 40 százalékát képezték csak. A palackozott borok 81 százaléka fehérbor volt.
Az Auchan célja a borexport támogatása
Dominique Ducoux, az Auchan Magyarország Kft. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi rendezvényen mintegy 500 féle bor kóstolására nyílik lehetőség. Kiemelte: a borszalon célja többek között a különböző országok széles borkínálatának bemutatása, a termelők és a beszerzők világának egymáshoz közelítése, „és szeretnénk elérni, hogy az Auchan minden országban támogassa a borok exportját” – mondta a vezérigazgató.
A borkóstolóra Magyarország mellett a többi között Franciaországból, Spanyolországból, Olaszországból, Chiléből, Argentínából, Új-Zélandról és az Egyesült Államokból érkeztek borászatok. Magyarországot a Bock, a Disznókő, a Feind, a Hilltop, a Mészáros, az Ostoros, a Pajzos-Megyer, a Tokaj Kereskedőház és a Varga pincészet képviseli.
„Azzal, hogy a miniszterelnök nem a valós számokat mondja, saját magán kívül már nem a Fideszt, hanem az országot járatja le” – hangsúlyozza Szalai Piroska.
Nagyon kedvező helyzetben veszi át a kormányzást Magyar Péter.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
Elemzők szerint a Tisza által tervezett az intézkedéscsomag évente akár 800 és 1000 milliárd forint közötti bevételkiesést is okozhat.
Az Eurostat szerint 2016 óta mindössze 2 olyan évünk volt, amikor a magyar reálkereset növekedése nem volt benne a legjobb öt tagállam között.
Óriásit nőttek februárban a reálbérek és az inflációt is sikerült visszaszorítani. Szalai Piroska rámutatott: ez a startvonal, az új kormánynak ehhez képest kell javulást elérnie, hiszen azt ígérték, ha lesz változás, jobb lesz.
Az elmúlt napok kristálytisztán bizonyították azt, hogy a függetlenobjektivitás öndefiníciója mennyire képmutató hozzáállás volt.
Minderről és a generációs szegénység évtizedek óta sikertelen felszámolásáról is szó esett az Apor Vilmos Katolikus Főiskola által rendezett konferencián. Setényi Jánost, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetőjét kérdeztük az elhangzottak kapcsán.
