Ledőlt a soproni városfal egy szakasza – adta hírül a Kisalföld február elején. Nem egyedi esetről van szó: tavaly a visegrádi fellegvárban dőlt le egy fal, a budai vár falait is meg kellett erősíteni a repedések miatt, valamint Márévárban is volt falomlás, amit azonban rögtön visszaépítettek. Az ősi falak állagmegóvásának kérdése régi vitához vezet: érdemes-e visszaépíteni a rommá lett várakat, épületeket?
Sorra dőlnek le az országban a várfalak: idén január-február fordulóján a soproni városfal omlott le egy rövid szakaszon, ami után eltávolították a repedezett szakaszokat; nemrég Márévár külső várának egy falrésze omlott le, amit azonban azonnal újjáépítettek; 2015 nyarán a visegrádi fellegvárban omlott le egy falszakasz; a budai vár több falszakaszát pedig repedések miatt kellett korábban megerősíteni.
Pár napja, péntek este pedig Erdélyben omlott le az egyik legértékesebb templomerőd, a a szászveresmarti épületkomplexum középkori templomának tornya.
Felmérik a soproni várfalat
Megkerestük a soproni önkormányzatot, ahol a Mandinernek elmondták: a középkori városfal egy szakaszán csúszott meg egy rész. A városfal ugyanakkor elméletileg megújul, mivel szerepel a Nemzeti Várprogram második szakaszában.
A visegrádi fellegvárban is ledőlt egy fal
A visegrádi fellegvárban a nyáron dőlt le egy falszakasz. A várak közül számos valamilyen erdészet kezelésében áll, mivel azok az erdőinek területén található. A kincstári tulajdonú visegrádi fellegvár például a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében van, és a bevételek is a Parkerdőt illetik.
Ezért megkerestük az illetékeseit a falomlással kapcsolatban. A Parkerdő arról tájékoztatott minket, hogy „a Börzsöny térségében 2015 tavaszán keletkezett földmozgás következményeként a már felállványozott, látogatóktól biztonságosan elzárt területen egy boltív omlott le”, és „ennek a látogatóktól elzárt területnek már megkezdődött a rekonstrukciós tervezése”. Továbbá „a falszakasz teljes rekonstrukciójára 2017-ben kerülhet sor, amelyhez segítséget nyújt a Nemzeti Várprogram ekkor induló II. fázisa”.
Budai vár: falrepedések
Az épp felújítás és újjáépítés alatt álló budai várnak is voltak falproblémái: 2009-ben a vár alá építeni szándékozott mélygarázs kivitelezési munkálatai közben keletkeztek hatalmas repedések a szabad levegőre került, Mátyás korabeli falakon. Molnár Ferenc, a WiPark Budai Garázs üzemeltető Kht. ügyvezetője akkor azt nyilatkozta a Blikknek: nincsenek repedések, csak rossz állapotban van a fal. A bulvárlap azt írta: a szakértők ennek ellenkezőjét állították. Magyar Károly, a Budapesti Történeti Múzeum régésze, aki korábban itt ásatásokat végzett, leszögezte: „már fél éve megmondtam, nem szabad ide építkezni. Ez a terület elég mozgékony, a falak pedig több száz évig föld alatt voltak. Könnyen megcsúszhat a talaj és a várfal.” A Blikk szerint Aczél Péter, az I. kerület főépítésze „alig hitt a szemének”, amikor meglátta a várfal oldalában tátongó repedéseket.
2010 nyarán esőzések miatt csúszott meg a budai várban egy falszakasz. A Karmelita Udvar Duna felé néző oldalán található Ellyps sétány, ami egy, a várfallal egybeépített utca, körülbelül ezer négyzetméteres területen csúszott akkor egy hét alatt öt centimétert. Az eset után kiderült, hogy a vár másik oldalán, ami a budai hegyekre néz, egy egész bástyát fenyegetett a ledőlés veszélye. Az Index akkor öt olyan pontot is talált a várban, ahol „a fal komolyabb repedései miatt a közeljövőben beavatkozásra van szükség”.
Megcsúszott a budai várfal
Mint írták: „a problémákat egyébként az okozza, hogy a falba épített vízelvezetők eldugultak, vagy ki sem építettek ilyeneket, vélte a szakember. Mivel a fal mögé beszivárgó víz nem tud hol távozni, kimossa a téglák, kövek közti kötőanyagot, és a jelenleg az Ellyps sétányon tapasztalható, kritikus helyzetet teremthet”. Egyes bástyákon (Esztergomi-rondella, Fehérvári-rondella) kifejezetten látványos, széles repedések húzódtak végig.
Egy szakmai portál 2012-ben arról írt: „a budai Várnegyedben rendre előforduló támfalrepedések, pinceüreg-beszakadások, vízelöntések és egyéb problémák alapvetően a Várhegy geológiai felépítéséből következnek, és persze az emberi jelenlétből is adódhatnak”. A Nemzeti Galéria felőli várfal egy része le is omlott 2010-ben.
A romok tovább romlanak
Számos régi, 18-19. századi metszeten tűnnek fel romantikus várromok, az omladozó falakra itthon az 1870-es években fordult először nagyobb közfigyelem.
A romantika vonzódása a várromok iránt még sokkal látványosabb romokra irányult – hívja fel a figyelmet Buzás Gergely régész, a visegrádi palotamúzeum igazgatója. A romok ugyanis, akármilyen romantikusak is, folyamatosan pusztulnak, az állagmegőrzés erőfeszítéseket kíván.
Mint Buzás Gergely figyelmeztet, az évtizedekkel ezelőtt idejében konzervált épületmaradványok sokszor rosszabb állapotban vannak, mint azok a romok, amelyeknél még semmilyen régészeti beavatkozásra nem került sor, mivel a második világháborút követő évtizedekben rossz technikával végezték a konzerválást.
Hogy miért nem elég „leönteni” betonnal egy falmaradvány tetejét, arra Eger a jó példa: az egri várban található egykori püspöki székesegyház (fent) és az egész vár a környéken honos, viszonylag puha tufakőből épült.
A székesegyház maradék romjait szétroncsolja a fagyás: a víz felfelé párologna el a kövekből, ám a betonkorona megakadályozza ezt. Így igazából semmit nem tudunk megőrizni.
Ugyancsak ledőlt a külső vár egy falszakasza pár éve a mecseki Márévárnál is, ám azt azonnal visszaépítették. Várgesztesen 2013-ban szakadt ki és dőlt le 25 köbméternyi fal.
Igazán megóvni a romokat úgy lehet, ha bevakoljuk őket és tető kerül rájuk – szögezi le Buzás Gergely. Mindez azonban a várak visszaépítéséről szóló műemlékvédelmi vitákhoz vezetnek minket.
Visszaépítés: teljesebb vagy kevesebb múlt?
Míg évtizedekig inkább az állagmegóvás volt a cél, most a Nemzeti Várprogram harminc vár esetében irányoz elő vagy állagmegóvási munkálatokat, vagy pedig részleges, esetleg teljes rekonstrukciót, azaz visszaépítést. Az első Orbán-kormány idején már hatalmas viták zajlottak a visegrádi királyi palota és az esztergomi vár részleges rekonstrukciója kapcsán a visszaépítést pártolók és ellenzők között.
A Nemzeti Várprogram és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal utódjaként létrehozott Forster Központ tevékenysége kapcsán úgy tűnik, most a visszaépítőknek kedvezőbb a légkör.
A füzéri vár visszaépítésének első szakasza nemrég fejeződött be, a visszaépített Diósgyőr is várja a látogatókat. A diósgyőri lovagteremben már a miskolci önkormányzat is tartott évnyitó közgyűlést. Azt pedig nemrég jelentették be, hogy nem áll meg itt a projekt, Diósgyőr tovább épül: tető kerül az épületre, felépül a külső vár, visszaépül az ötszögletű bástya és a királyné füvészkertje, továbbá a régi konyha.
Ilyen volt...
...és ilyen lett Diósgyőr
Vajon mindez megmutatja, milyen volt a múlt, mivel a laikus számára értelmezhetetlen térdig érő romok helyett teljes pompájában mutatja be az egykori várat? Vagy épp meghamisítják a történelmet és elferdítik a múltat, mivel azt hazudják, biztosan így nézett ki az épület, és sosem érte csapás?
A Mandiner hamarosan ezen kérdések nyomába ered riportjában a Nemzeti Várprogram kapcsán.
A mérnöki tudás és a mesterséges intelligencia legjavát rakják bele Szaúd-Arábia presztízsvárosába; a 170 kilométer hosszú mesterséges városban egy Magyarországnyi lakos él és dolgozik majd.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Kedden a Nagy Lajos király útján érkező villamos az egyik átjáróban letarolt egy menetrend szerint közlekedő buszt.
