Ebből a horizontból nézve Chris Beckett Sötét Éden című alkotása antropológiai sci-fi. Azzal foglalkozik, hogy milyen kapcsolatok jellemeznek egy idegen bolygón kialakult, beltenyészettel létrejött kolóniát.
„Az interperszonális viszonyok feltérképezése a szexuális szokásoktól a nyelvromláson át a mítoszok kialakulásáig terjed, azaz igen részletgazdag. A történet ugyanakkor arra épül, hogy miként változnak meg az életmód alapjai a liminalitás hatására. A cselekmény hajtómotorja a tradíció és az innovációkényszer szembenállása, melyet folyamatosan az a kérdés határoz meg, hogy helyes-e a közösség fragmentarizálódásához vezető újítások bevezetése, vagy inkább mindenki maradjon a valagán. (Várja az ősanya által kijelölt helyen a földiek érkezését vagy kezdjen a bolygó meghódításába?)
Mivel Beckett regényében egyik álláspont sem vegytiszta, a sztori végére az olvasó meg fogja látni, hogy az Éden többféle értelemben is sötét helynek tekinthető. A példázatszerű történet ellenére szinte biztosak lehetünk benne, hogy a biolumineszcenciával felvértezett őshonos élőlényeken kívül itt alig világít valami. Az emberek számára tehát hosszú az út, amely a sötétségből a fényre vezet. De van remény. Úgy hívják, tudományos gondolkodás. Hőseinknek be kellene járniuk azt az utat, amely az Édenre juttatta őket. Igen, akkor lenne »leszállóeccségük«.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Az ügyvéd szerint az Európai Unióhoz való csatlakozáskor Magyarország nem tudta felmérni, pontosan milyen szervezethez csatlakozik. Tudósításunk.
