A magunkon viselhető technológiák hatására megváltoznak az ember-gép interakcióval kapcsolatos elképzeléseink.
Robotikus „külső vázunk”, az exoskeletonok döbbenetes fejlődésen mentek keresztül, következő generációjuk már nemcsak rehabilitációs eszközként fog funkcionálni, hanem testi erőnket növeli, bővíti az érzékelést. Az egyik legizgalmasabb fejlesztés, az amerikai hadsereg „Vasember” ruhája például emberfeletti képességekkel is felruházhatja viselőjét.
A hordozható elmemonitorokat és agy-számítógép interfészeket úgy tervezik, hogy teljesen gondolatvezérelten működjenek a rajtunk lévő viselhető technológiák.
A „titokban viselt cuccok” hatékony megfigyelés elleni eszközök lehetnek: egyes berendezéseket például kamerákat és mobil követőkészülékeket blokkoló anyagokból készítenek.
Az „intelligens” ruhák és textíliák a fitneszben és a testteljesítmény-ellenőrzésben már a jelent képviselik, viszont a közeljövő például a levegő széndioxid-tartalmát kimutató darabokat is ígér.
A Samsung okosóra-szerű kütyüje, pontosabban a prototípusa túlmutat a mai okosórákon: lehetővé teszi, hogy viselője ujját a fülébe dugva telefonáljon. A kar mozgása jelzi: elfogadtuk a bejövő hívást. Az óra az ujjon keresztül továbbítja a fülbe a hanghullámokat, míg az emberi test vezetőként funkcionál. Ezeket a szerkezeteket a szó szoros értelmében a viselőjük működteti.