A vár elméleti rekonstrukcióját elkészítő Pazirik Kft. honlapjának ismertetője szerint esztergomi Várhegyen a királyi palota építését Géza fejedelem kezdte el a X. század utolsó harmadában. Szent István folytatta munkáját, aki itt született és keresztelkedett, valamint itt is koronázták meg. Az ő munkája eredményeképpen, a XI. század első évtizedében ez a vár vált a király legfontosabb székhelyévé, Esztergom városa pedig a Magyar Királyság fővárosává, valamint érseki központjává is. István király, nevelője, Szent Adalbert tiszteletére emelte Magyarország első székesegyházát, a Szent Adalbert-székesegyházat.
A ma is látható lakóépületeket III. Béla király megrendelésére emelték külhoni építőmesterek, ezzel kialakult az uralkodói székhelye a déli sziklacsúcson, központjában a sokszögletű lakótoronnyal és gyönyörű várkápolnával, melytől északra egy kisebb dombon emelkedik a székesegyház. Első jelentősebb ostromát a tatárjárás idején szenvedte el, de míg a királyi várost feldúlták, addig a kővárat bevenni nem tudták, mivel sikeresen megvédték a spanyol származású Simon ispán és fegyveresei.