A világ 2,7 zetabájt (2,7 és utána 21 nulla) adatának zömét merevlemez-meghajtón tároljuk. Mivel a meghajtókban vannak mozgó részek is, mozgatásuk és a velük végzett műveletek sebességkorlátokba ütköznek. Hogyan gyorsítsuk fel az adatkezelést? Például énekeljünk a meghajtóknak.
A hang lehet a megoldás a gyorsabb számítási műveletekre – legalábbis a Sheffield és a Leeds Egyetem kutatói szerint. Kimutatták ugyanis, hogy bizonyos hanghullámtípusok minimális erőkifejtés esetén is gyorsan mozgatják az adatokat, ráadásul az adatáramlás iránya a generált hang magasságától függ.
A kutatók akusztikus felületi hullámokat alkalmaztak egy adattároló rendszerre – ugyanazokról a hullámokról van szó, amelyek a legpusztítóbb hatásúak földrengéseknél. Legnagyobb előnyük, hogy a tárolóban lévő nanovezetékeken károsodás, tehát adatvesztés nélkül akár több centiméterre is elmozdítják a biteket. Azaz, ha egyszerre több nanovezetéknek „éneklünk” – egyszerű hanghatást gyakorlunk rájuk –, minimális erőkifejtéssel is sok adatot tudunk megmozgatni.
A kutatók már dolgoznak a prototípuson.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A nukleáris robbanások és a földrengések szeizmikus jelei több kulcsfontosságú módon eltérnek, bár hasonlóságok is lehetnek.
Gavin Newsom kaliforniai kormányzó vétózott, szerinte nem szabad korlátozni az AI fejlesztését.
Kiderült, melyik területen teljesítenek a legkiemelkedőbben a hazai cégek.
A földrengést még a szomszédos országokban is érezni lehetett.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
