Még a Dűne írója sem tudja, hogy miről szól a prófécia
Szokás egy-egy legendának a mélyére ásni, elveszni múltjának részleteiben, de 10 000 év alatt birodalmak omlanak össze, így elég ritka, hogy ennyire messze utazzunk vissza az időben.
Csak üdvözölni tudom az AMC merész döntését, miszerint bevállalták az alacsonyabb nézettséget azzal, hogy nem egy klónsorozatot akartat készíteni.
„Tök felesleges ismételni, de nyilvánvaló, hogy inkább az fog pozitívan nyilatkozni a szezonról, akit érzelmileg is megérintett valamennyire, akinek bejöttek a karakterek, hiszen nekik volt kiért izgulni és aggódni, főleg, hogy mindenki tudta, hogy lesz olyan a kiemelt szereplők közül, aki nem éli túl az első évadot. (Azért a többiek is kapaszkodhattak Daniel Salazar-ba vagy Victor Strand-be, belőlük fanfavoritok lehetnek. Ha életben maradnak.)
És, mivel még csak most kezdődött a sorozat, így megvolt a kellemes bizonytalanság is, egyelőre a Fear-ben még nincs meg az, ami a TWD-ben igen, miszerint bizonyos karakterek abszolút biztonságban vannak. Itt a félelmü(n)k mindenképp valós lehetett.
Szóval részemről nagyon élvezetes első szezont produkált a Fear The Walking Dead, popcorn módra nagyon nézette magát, sikerült úgy összerakni, hogy nem is zavartak a klisésebb megoldások, főleg, hogy épp elégszer kerültek el magától értetődő fordulatok.”