Popovics Lőrinc szobrászművész alkotásaiból nyílik jubileumi kiállítás Fényösvényen címmel pénteken a szegedi Reök-palotában.
A szeptember 1-jéig látható tárlat a májusban hatvanadik születésnapját ünneplő, ismert szegedi szobrászművész összefoglaló kiállítása, amely a sokoldalú életmű főbb törekvéseibe nyújt betekintést. Több mint nyolcvan alkotás került a Reök-palota első emeleti kiállítótermeibe, így Popovics Lőrinc szinte mindegyik alkotói korszakából kaphatnak ízelítőt a látogatók – közölte Nátyi Róbert, a kiállítóhely művészeti vezetője.
A tárlat „a hazai kortárs szobrászat egyik legprogresszívabb személyiségének” faszobrait, kőplasztikáit, kő-üvegszobrait is bemutatja – mondta a művészeti vezető, kiemelve, hogy az alkotó munkásságában jelentős szerepet kap a születés, a teremtés misztériuma. Ősi, egyszerű formák felé fordul, nagy hatással vannak rá Európa kőkori emlékei, a termékenységszobrok, idolok, mágikus bálványok és a fény kultusza – tette hozzá.
Minden emberben benne van a kövek iránti vonzalom, akár ha arra gondolunk, hogy milyen megkapó látványt nyújtanak a hatalmas sziklák, vagy ha arra, hogy az apró kavicsok milyen megnyugtatóak tudnak lenni a tenyerünkben – fogalmazott Popovics Lőrinc. A tárlat anyagából kiemelkednek azok a művek, melyeket a kő és üveg kombinációjából hozott létre a szobrász. Az érdekelte ezek megalkotásakor, hogy a tömör, szilárd, súlyos anyagba, hogyan tud egyfajta „mágiát” csempészni. Elmondta, hogy ezzel a technikával találta meg azt a kifejezőeszközt, amivel leginkább be tudja mutatni, mi foglalkoztatja szobrászművészként. 2001-ben az egyik első kő-üveg kísérletével, a Szentély című munkájával elnyerte Japánban a Toyamura Nemzetközi szobrászbiennále különdíját.
Az utolsó teremben különleges környezetbe kerültek Popovics Lőrinc úgynevezett gyógykavicsai. A homokágyra fektetett alkotások mindegyike speciális csiszolási technikával készült, látszatra két anyag kombinációi, ám különleges, gyolcs-szerű
„fedésüket” a kő saját anyagából munkálta meg a szobrász.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
Az épület önmagában megér egy látogatást.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
Trump és Harris sem kell nekik.
