Popovics Lőrinc szobrászművész alkotásaiból nyílik jubileumi kiállítás Fényösvényen címmel pénteken a szegedi Reök-palotában.
A szeptember 1-jéig látható tárlat a májusban hatvanadik születésnapját ünneplő, ismert szegedi szobrászművész összefoglaló kiállítása, amely a sokoldalú életmű főbb törekvéseibe nyújt betekintést. Több mint nyolcvan alkotás került a Reök-palota első emeleti kiállítótermeibe, így Popovics Lőrinc szinte mindegyik alkotói korszakából kaphatnak ízelítőt a látogatók – közölte Nátyi Róbert, a kiállítóhely művészeti vezetője.
A tárlat „a hazai kortárs szobrászat egyik legprogresszívabb személyiségének” faszobrait, kőplasztikáit, kő-üvegszobrait is bemutatja – mondta a művészeti vezető, kiemelve, hogy az alkotó munkásságában jelentős szerepet kap a születés, a teremtés misztériuma. Ősi, egyszerű formák felé fordul, nagy hatással vannak rá Európa kőkori emlékei, a termékenységszobrok, idolok, mágikus bálványok és a fény kultusza – tette hozzá.
Minden emberben benne van a kövek iránti vonzalom, akár ha arra gondolunk, hogy milyen megkapó látványt nyújtanak a hatalmas sziklák, vagy ha arra, hogy az apró kavicsok milyen megnyugtatóak tudnak lenni a tenyerünkben – fogalmazott Popovics Lőrinc. A tárlat anyagából kiemelkednek azok a művek, melyeket a kő és üveg kombinációjából hozott létre a szobrász. Az érdekelte ezek megalkotásakor, hogy a tömör, szilárd, súlyos anyagba, hogyan tud egyfajta „mágiát” csempészni. Elmondta, hogy ezzel a technikával találta meg azt a kifejezőeszközt, amivel leginkább be tudja mutatni, mi foglalkoztatja szobrászművészként. 2001-ben az egyik első kő-üveg kísérletével, a Szentély című munkájával elnyerte Japánban a Toyamura Nemzetközi szobrászbiennále különdíját.
Az utolsó teremben különleges környezetbe kerültek Popovics Lőrinc úgynevezett gyógykavicsai. A homokágyra fektetett alkotások mindegyike speciális csiszolási technikával készült, látszatra két anyag kombinációi, ám különleges, gyolcs-szerű
„fedésüket” a kő saját anyagából munkálta meg a szobrász.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Bár az Iszlám Államot Szíriában jelentősen meggyengítették, nem semmisítették meg teljesen.
Gyakorlatilag elkerülhetetlen az előrehozott választás.
