Popovics Lőrinc szobrászművész alkotásaiból nyílik jubileumi kiállítás Fényösvényen címmel pénteken a szegedi Reök-palotában.
A szeptember 1-jéig látható tárlat a májusban hatvanadik születésnapját ünneplő, ismert szegedi szobrászművész összefoglaló kiállítása, amely a sokoldalú életmű főbb törekvéseibe nyújt betekintést. Több mint nyolcvan alkotás került a Reök-palota első emeleti kiállítótermeibe, így Popovics Lőrinc szinte mindegyik alkotói korszakából kaphatnak ízelítőt a látogatók – közölte Nátyi Róbert, a kiállítóhely művészeti vezetője.
A tárlat „a hazai kortárs szobrászat egyik legprogresszívabb személyiségének” faszobrait, kőplasztikáit, kő-üvegszobrait is bemutatja – mondta a művészeti vezető, kiemelve, hogy az alkotó munkásságában jelentős szerepet kap a születés, a teremtés misztériuma. Ősi, egyszerű formák felé fordul, nagy hatással vannak rá Európa kőkori emlékei, a termékenységszobrok, idolok, mágikus bálványok és a fény kultusza – tette hozzá.
Minden emberben benne van a kövek iránti vonzalom, akár ha arra gondolunk, hogy milyen megkapó látványt nyújtanak a hatalmas sziklák, vagy ha arra, hogy az apró kavicsok milyen megnyugtatóak tudnak lenni a tenyerünkben – fogalmazott Popovics Lőrinc. A tárlat anyagából kiemelkednek azok a művek, melyeket a kő és üveg kombinációjából hozott létre a szobrász. Az érdekelte ezek megalkotásakor, hogy a tömör, szilárd, súlyos anyagba, hogyan tud egyfajta „mágiát” csempészni. Elmondta, hogy ezzel a technikával találta meg azt a kifejezőeszközt, amivel leginkább be tudja mutatni, mi foglalkoztatja szobrászművészként. 2001-ben az egyik első kő-üveg kísérletével, a Szentély című munkájával elnyerte Japánban a Toyamura Nemzetközi szobrászbiennále különdíját.
Az utolsó teremben különleges környezetbe kerültek Popovics Lőrinc úgynevezett gyógykavicsai. A homokágyra fektetett alkotások mindegyike speciális csiszolási technikával készült, látszatra két anyag kombinációi, ám különleges, gyolcs-szerű
„fedésüket” a kő saját anyagából munkálta meg a szobrász.
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
Itthon is szeretnék növelni a világhírű, magyar-francia származású festőművész ismertségét.
Nem várhatott tovább.
A francia művész a sokszínűsget akarta ünnepelni.
Hankó Balázs hozzá nem értése is azt mutatja, hogy a kultúra – és annak finanszírozása – az elmúlt években komolyan lezüllött.
Csongrád vármegyénk a legősibb és legmagyarabb vidékek közé tartozik. Régi vármegyéink örökségét bemutató sorozatunk 16. része.
Az ügyvéd szerint nem zárható ki, hogy jogi következmények vizsgálata is indokolt lehet.
Az Unió reformja radikálisan felgyorsítaná az elutasított menedékkérők kitoloncolását, a szigorúbb bevándorlási politika pedig egyezhet Magyarország álláspontjával.
