A Kolozsvári Magyar Opera előadásában Kálmán Imre népszerű operettjével, a Cirkuszhercegnővel zárul hétfőn este az I. Budapesti Nemzetközi Operett-Musical Fesztivál a Nagymező utcában. Az április 8-ától zajló fesztivál gyorsmérlegét a Budapesti Operettszínház igazgatója, Kerényi Miklós Gábor vonta meg az MTI számára.
„Tizenegy rangos produkcióra válthatott jegyet a néző. Érdekes volt, mennyire egymásra találtak a különböző nemzetek zenés színészei, nézték egymás előadásait, sőt együtt buliztak. Még egy kedves privát esemény tanúi is lehettünk: a berliniek Edit Piaf-produkciójának szereplője, a német fővárosban tanuló francia lány kezét egy szintén Berlinben tanuló lengyel fiú kérte meg az előadás után Budapesten” – mesélte a direktor. A Jövőre, Veled, itt!-ben a magyar és az orosz ensemble kölcsönösen megtanult mondatokat a másik nyelvén, és ezeket beleszőtték a saját előadásukba. Rendkívüli sikert aratott a Marica grófnő, amelyet a házigazda teátrummal egy napon a Szentpétervári Zenés Komédia Színház is eljátszott. „A közönség elismerte azt a zeneiséget, amivel a vendégek bemutatkoztak, és könnyedén átvették a modern előadásmódot, amit átadtunk nekik.”
A csíkszeredai együttes Isten pénze című előadását is őszinte szeretettel fogadták a nézők. „A fesztiválnak csak nyertesei voltak, a legnagyobb nyertes természetesen a közönség volt, meggyőződhetett róla, hogy a zenés színház igazi barátságteremtő műfaj. A mai világban a kultúra az egyik legnagyobb adu ász, amellyel népek és országok egymás felé fordulhatnak, ügyeket jó irányba fordíthatnak” – mutatott rá az igazgató.
2014-re Berlinbe tervezik a következő nagy zenés színházi találkozót, 2015-re ismét Budapest szeretné meghívni a zenés színház legjobbjait. „A fesztiválnak úgy van igazán értelme, ha az időtartama alatt minden társulat jelen van, akár egy olimpián, és még több eseményt szervezhetünk. Ehhez azonban további 25-30 millió forintra lenne szükség, de egyelőre nem látjuk, hogy ez rendelkezésre állna. Komoly tárgyalásokat folytatunk azért, hogy elhitessük – és bizonyítsuk –, Budapestből érdemes lenne egy európai zenés színházi központot formálni” – foglalta össze az igazgató. A fesztiválon utolsóként fellépő Kolozsvári Magyar Operával egy nagy koprodukciót készítenek elő: Lehár A mosoly országa című klasszikus operettjét Kerényi Miklós Gábor rendezésében viszik színre.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A beszélgetés személyes hangon, bakelitlemezek és stadionrock-emlékek mentén bontakozik ki, majd fokozatosan eljut a magyar közélet legélesebb vitáiig.
Mintha felhőkön járna ő is és a zenéje is: tele van ellentmondásokkal, miközben egy másik, igazibb valóság szűrődik át rajta. Nagy Dénes Kurtág-töredékek című dokumentumfilmje a főszereplőjétől függetlenül is csodálatos alkotás. Interjúnk a rendezővel.
Nagy Dénes túlzás nélkül az utóbbi évek egyik legjobb moziját készítette el a kortárs klasszikus zene világhírű magyar zsenijéről, akiért a föld minden pontjáról Budapestre zarándokolnak a tanítványok.
Az idén harmincéves intézmény küldetéséről, a kortárs zene helyéről és a napokban százéves Kurtág Györgyről beszélgettünk.
Lapunk a Mandiner hetilapban 2023 májusában megjelent interjúval emlékezik meg a művészről.
Nyíltan elmondta a rapper, mi számít igazán az életben.
A miniszterelnök szerint az a kérdés, hogy ki tudja kívül tartani Magyarországot a készülődő háborún?
Egy kép többet mond ezer szónál.
