Ötszáz színes csomagolópapír, árucímke, papírzacskó és doboz mellett kortárs tervezőgrafikusok alkotásai is szerepelnek azon a kiállításon, amely a papírcsomagolás magyarországi történetét mutatja be szerdától a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtárban.
A Csomagoljam? címmel nyíló időszaki kiállítás a papírcsomagolás magyarországi történetét a kezdetektől az 1990-es évek végéig követi végig. B. Nagy Anikó művészettörténész, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta, hogy a papírcsomagolás szimbolikus kezdete az 1860-as évekre datálható Magyarországon. Előtte „maradék papírba” vagy kosárba tették a termékeket, az 1830-as években feltalált kromolitográfiának (a kőnyomat színes változatának) köszönhetően a díszített papír olcsóbb lett, így alakulhatott ki a papírcsomagolás kultusza. A kiállítás legrégebbi tárgya a 19. század második feléből való restaurált kelengye-csomagolás, amely Mössmer József A menyasszonyhoz nevű vászon- és fehérnemű-raktárából származik. Látható lesz továbbá Kuncz József vászon-nagykereskedő, császári és királyi udvari szállító csomagolópapírja az 1900-as évekből. A kiállított anyag arról is tanúskodik, hogy a cég díjat nyert az 1920-as párizsi világkiállításon.
A művészettörténész felidézte: Magyarországon az 1920-as és az 1930-as években egyetemi szinten nem oktatták a tervezőgrafikát. Helbing Ferenc nevelte ki a korszak nagy tervező nemzedékét: Jeges Ernőt, Lukáts Katót, Darilek Harryt és Kozma Lajost. B. Nagy Anikó szólt arról is, hogy kiállítják a Stühmer Frigyes cukrászmester által 1868-ban alapított csokoládégyár, valamint az 1869-ben Pick Márk alapította szalámigyár csomagolásait is. Emellett láthatóak lesznek apró fűszeres és harisnyás boltok, valamint a Fábián cipő egyedi dizájnnál ellátott csomagolásai is – hangsúlyozta a kurátor.
Több cég megtartotta csomagolásainak eredeti kinézetét a szocializmus idején is, például a szerencsi csokoládégyár Százszorszép elnevezésű bonbonos dobozának külseje a második világháború után is változatlan maradt – fogalmazott a művészettörténész, hozzátéve, hogy a kiállításon bemutatják azt a folyamatot, amely során a doboz dizájnja folyamatosan egyszerűsödött. B. Nagy Anikó felidézte, hogy az 1950-es években nagy visszaesés történt a csomagolás kultúrájában, majd az 1960-1970-es években újra a kreativitásra helyeződött a hangsúly. A művészettörténész azt is elmondta, hogy másfél évvel ezelőtt kezdték el gyűjteni a kiállítás anyagát, amely a Kiscelli Múzeum életmódtörténeti gyűjteményéből, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tárgyaiból, az Iparművészeti Múzeum eredeti terveiből, valamint magángyűjteményekből származik.
A történeti rész kiegészítéseként lesz látható a 15 kortárs tervező és tíz tervezőgrafikus hallgató alkotásaiból összeállított válogatás, amelyben papírpoharak, budapesti fürdők szappancsomagolása, papírból készült társasjáték és pálinkás doboz is szerepel. Emellett egy olyan rövid animációs filmet is bemutatnak, amely a papírcsomagolással kapcsolatos környezetvédelmi dilemmákra hívja fel a figyelmet. A tárlat október 6-ig tart nyitva.
Szemerey Samu országos főépítész és Sári Zsolt államtitkár az Üllői úti Lechner-palota rekonstrukciójának elindulását ígérik, és hogy minisztériumaik „házmesterség” helyett támogatóként állnak majd az önálló és független Iparművészeti mögött. Mindez a nulla forintból összehozott épülettörténeti tárlat megnyitóján hangzott el.
A közel másfél száz művet felvonultató életmű-kiállítás izgalmas játékra hívja a nézőt, „merj perspektívát váltani” mottóval.
Itthon is szeretnék növelni a világhírű, magyar-francia származású festőművész ismertségét.
A francia művész a sokszínűsget akarta ünnepelni.
El van átkozva a csapat a bírói döntésekkel.
„Nem az volt számára a legnagyobb feladat, hogy szépen megfessen egy képet, hanem az, hogyan rontsa el.” A nemzetközi művészvilágban évtizedek óta magasan jegyzett Sándorfi István életművéből látható izgalmas keresztmetszet a Kálmán Makláry Fine Arts galériában.
Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszterhez tartozik többek között a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány.
A miniszterelnök azt kérte, csak a valóban fontos vízhasználatra korlátozzuk az ivóvíz felhasználást. Ne locsoljanak vezetékes ivóvízzel, ne mossanak autót, ne töltsenek medencét, ne használjanak ivóvizet olyan célra, amely elhalasztható.
