Magángyűjtemények a Magyar Nemzeti Múzeumban

A Vonzások és változások című kiállításon 50 magángyűjteményből 65 magyar művész 128 festménye látható, a művek 200 évet fognak át a török hódoltság korától a reformkoron át a 19. század végéig. Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) kuratóriumi elnöke, művészettörténész a kiállítás szerdai sajtóbejárásán felidézte, hogy a tárlat az alapítvány és a múzeum újabb együttműködésében jött lére. Először 2006-ban rendeztek közös tárlatot. Az öt teremben látható kiállítás rendezésében Fertőszögi Péteren kívül részt vett Virág Judit művészettörténész; Kaszás Gábor, a Virág Judit Galéria művészettörténésze; valamint Gödölle Mátyás, az MNM művészettörténésze. Fertőszögi Péter utalt arra, hogy a 18. században mindössze három műgyűjtő volt Magyarországon, ebből a korszakból az akkor igen népszerű festő, Bogdány Jakab két madaras csendélete látható, az egyik nemrég egy New York-i árverésből került Magyarországra. A barokk stílus uralomra jutását jelzik Mányoki Ádám portréi, köztük II. Rákóczi Ferenc feleségének, Sarolta Amália hercegnőnek a képmása és egy előkelő ifjú portréja. Irodalomtörténeti kuriózum Csokonai Vitéz Mihály arcképe 1809-ből, amely Stunder János Jakab alkotása.

A második teremben biedermeier portrék, virágcsendéletek, életképek kaptak helyet, például Borsos József Bál előtt című képe vagy idősebb Markó Károly 1824-ben festett Szent Pál hajótörése Máltán, valamint a Halász című festménye 1841-ből. A Kogart művészettörténésze megjegyezte, hogy Markó megrendelésre festette a hatalmas vásznakat, ha a tájképen minél több alak szerepelt, annál drágábban adhatta el. Telepy Károlytól A diósgyőri vár és az Árva vára című kép látható. A Balaton Zala megyei partján című Brodszky Sándor-festményről elmondta, hogy Ferenc József császár gyűjteményében lappangott és 6 éve került a Kogart gyűjteményébe. A rotunda teremben nagy mesterek nagy művei találhatók. A tájrealizmus kiváló példája Munkácsy Poros út című képe, de látható Az ásító inas egyik változata, valamint az Ordító suhanc és az Apa születésnapja című munka is. Paál Lászlótól erdőbelsőt ábrázoló festmények szerepelnek, Rippl-Rónai József egyik korai munkája, A nagymama köszöntése pedig Munkácsy az Apa születésnapja című képére hasonlít. Benczúr Gyula hármas portrét festett, ezen rajta kívül ott van a felesége és kedvenc kutyája, Dundi.

A negyedik teremben a magyar történelmi festészet nagyjainak műveit vonultatják fel, Székely Bertalan, Lotz Károly, Madarász Viktor alkotásait. Szinyei Merse Pál laza, vázlatos plein air stílusban festette meg a Lila ruhás nő sárga változatát, és látható a feleségéről festett, Főkötő című képe is. A két „világcsavargó” – ahogy a vezető megjegyezte – képei egymás mellé kerültek: Csontváry Traui látkép című munkáját két oldalról Mednyánszky tájképei övezik. A hosszúkás ötödik teremben többek között Hollósy Simon munkáin a népélet, a vásár, a kocsma, a paraszti világ jelenik meg, másrészt látható az 1880-as évek műcsarnoki festészete, életképek, zsánerképek, amelynek legsikeresebb festője Vastagh György volt, festményei a polgári lakások falait díszítették. Vaszary János, Csók István, Iványi Grünwald Béla, az Angliában nagy sikereket aratott László Fülöp munkái zárják a képek sorát. A Kogart és az MNM együttműködéseként létrejött kiállítás biztosítási díja több mint 3 milliárd forint, a tárlat július 21-ig tart nyitva- tette hozzá Fertőszögi Péter.