Tarr Béla, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke közölte: a tanácskozás célja a tagok véleményének, beszámolóinak meghallgatása. „Foggal-körömmel fogunk harcolni mindazért, amit ti itt ma elmondtok” - fogalmazott az alkotó, és kijelentette: biztos benne, hogy jövőre megrendezhetik a 44. Magyar Filmszemlét. Vészi János, a Magyar Rendezők Céhének képviseletében arról beszélt, hogy a szervezetet „egzisztenciálisan megrogyott emberek” jellemzik. Megjegyezte, hogy megszűntek a szakmai műhelyek, a tagság munkakapcsolatai beszűkültek, hiányzik a mester-tanítvány kapcsolat. Vészi János az új rendszert „einstandnak” nevezte, ugyanakkor rámutatott, a legfontosabb feladat most a filmes szakma egyben tartása. Babiczky László rendező a „kisműfajok” helyzetét elemezve azt kifogásolta, hogy a támogatásokról döntő kuratóriumokban nem kaphattak helyet a szakmai szervezetek által delegált tagok, bírálta a rendszer átláthatatlanságát is. Kifogásolta azt is, hogy a filmszakmát két részre osztották azáltal, hogy a rövidműfajokról szóló pályázatokat a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság írja ki, a Magyar Nemzeti Filmalap viszont csak az egészestés filmekkel foglalkozik.
Muhi András producer úgy vélte, hogy Andrew G. Vajna kormánybiztossá kinevezésével megszűnt a konszenzusos filmes önkormányzatiság, valamint hogy a filmtörvény módosításakor nem kérték ki a szakmai szereplők véleményét. Szerinte a független filmkészítés teljesen ellehetetlenült a kisműfajok tekintetében, szerinte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap pályázatai csak a közszolgálati televíziók megrendeléseit veszi figyelembe. Ulrich Gábor animációs filmrendező úgy vélte, hogy az animációs műfajt jelenleg az apátia és a rosszkedv jellemzi. „A magyar animáció reanimációra vár” - fogalmazott az alkotó. Papp Gábor Zsigmond a dokumentumfilmes szakosztály nevében üdvözölte, hogy az új rendszerben kevesebb produkció juthat több forráshoz, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy csökkentek a pályázati lehetőségek, hiszen korábban az Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) mellett ott volt még a történelmi filmalapítvány, a kulturális alap és időnként más pályázatok is. Úgy vélte, hogy a mai rendszerben nem készülhetnek olyan fontos témákról filmek, mint a fiatalok kivándorlása, a társadalmi lecsúszás. Pataki Ágnes filmproducer és Szekeres Dénes, a Magyar Producerek Szövetségének elnöke üdvözölte, hogy a kényszerszünet után újra beindult a játékfilmgyártás, valamint hogy a producerek „felszabadultak” az adósságcsapdából.