Gál Helga, a Külügyminisztérium bor- és gasztronómiai tanácsadója szerdán borkóstolót tartott a hazai sajtónak és a minisztérium sajtóosztályának. A mi bajunk, ha nem ismerik külföldön a magyar borokat, vallja Gál Helga, aki ezen szeretne változtatni a külképviseletek borospincéinek felfrissítésével.
A külügyminisztérium Bem téri épületének üvegfalú VIP-termében látta vendégül egy borkóstolóra a magyar sajtót a minisztérium sajtóosztálya. A hat borból álló sort Gál Helga, a minisztérium bor- és gasztronómiai tanácsadója mutatta be, akinek egyébként az a feladata, hogy a külképviseletek pincéibe olyan borokat szerezzen, amelyek méltóak arra, hogy a külföldi diplomatáknak bemutassák a magyar borászat elmúlt húsz évének fejlődését. És hát mi más lehet az országimázs legjobb eszköze, ha nem a bor?
Tíz éves királyleányka, de minek
Amikor a bormarketinges végzettségű Gál Helga 2010-ben megkapta ezt a munkát, néhol egészen elképesztő állapotokat talált. Gyakori eset volt a legalább tízéves, reduktív, könnyű fehérbor, ami mára a legnagyobb eséllyel gyakorlatilag teljesen élvezhetetlenné vált, de akadtak olyan külképviseletek is, ahol körülbelül ezerforintos árszintű hazai borokat szolgáltak fel a külföldi vendégeknek. Ezekkel a borokkal nincsen semmi gond, de ha abból indulunk ki, hogy a magyar borászok ennél jóval többet is letettek már az asztalra, akkor belátható, hogy a külképviseletek pincéibe nem ezek kellenek.
„A mi bajunk, ha nem ismerik a magyar bort külföldön” – hangzott el az akár az este mottójának is beillő mondat Gál Helga szájából, aki a nagykövetségi borospincék készleteinek felfrissítésén túl borkóstolókat is tart külföldön: legközelebb Tokióban, Tajvanon és Hongkongban mutatja be a magyar borokat kisebb, harmincfős társaságoknak, hogy lehetőség szerint mindenkivel lehessen beszélni. Többféle prezentáció is segíti ebben, az egyiket nekünk is megmutatta. A fehér hátterű, aranyszínű betűvel és a minisztériumi logóval operáló prezentáció jó ötmillió évvel ezelőttig, egészen a miocén korig viszi vissza az érdeklődőt: az Erdőbényén talált, vitis tokajensisnek nevezett ősszőlőt tartalmazó kövületet ugyanis nagyjából erre az időre teszik a kutatók.
A hazai borok iránt érdeklődő diplomaták megtudhatják azt is, hogy a Római Birodalom Pannonia provinciája gazdag szőlő- és bortermő vidék volt, és nagy időbeli ugrással azt is, hogy Tokaj-Hegyalja az 1700-as évek közepén a világ első zárt borvidékének nyilvánította magát (még ha Gál Helga elmondása szerint portugál vendégei ezt egyszer már vitatták). A prezentációban szó esik a kaliforniai borászat atyjáról, Haraszthy Ágostonról és barátjáról, a Tokaj-Hegyalját a filoxéravész után szőlővesszőivel ellátó Mathiász Jánosról is. A bortörténelmen túl rengeteg fotó és térkép segít eligazodni: a Pannonhalmi Apátsági Pincészet Gál Tibor tervezte gravitációs feldolgozója, a Disznókő Ekler Dezső tervezte traktorgarázsa és Demeter Zoltán tokaji pincészetének aszúsodást bemutató, tananyagnak is beillő fényképe is szerepel a prezentációban.
Magyar nagykövetségre magyar szőlőfajtát
Hogy megtudjuk, mit isznak az ország vendégei a nagykövetségeken, Gál Helga hat bort bontott fel nekünk. Fontos szempont, hogy Kárpát-medencei szőlőfajtából készüljön a bor: Gál Helga tapasztalatai szerint bár vannak itthon jó merlot-k és cabernet sauvignonok vagy chardonnay-k, ezeket nem igazán Magyarországon keresik az emberek, így ha a hazai borok kitörési lehetőségeit nézzük, az őshonos fajták jóval több izgalmat rejtenek. A másik fontos szempont az ár: mivel számos, nagyobb létszámú fogadás van, és hazánk költségvetésének sem tesz jót, ezért nem 7-8 ezres polci árú borokat, hanem 2-4 ezer forint közöttieket részesítenek előnyben. Megnéztünk párat közülük.
A belövőbor a könnyed, friss és üdítő 2012-es Nyakas irsai olivér volt, ezt egy jóval komolyabb tétel, Berecz Stephanie és Zsolt Kikelet pincéjéből származó elegáns, szép szerkezetű 2011-es tokaji furmintja követte. Miközben Gál Helga a borkóstolás alapjaira tanította a kollégákat, jött Szeremley Huba 2009-es kéknyelűje, majd két vörösbor került a poharakba. Szekszárdot Dúzsi Tamás 2009-es kadarkája, Egert – ami Gál Helgának családja révén különösen kedves borvidék – Bolyki János 2009-es kékfrankosa képviselte. A sort a Degenfeld 2008-as tokaji édes szamorodnija zárta.
Apa és fia együtt vezetik a St. Andrea Szőlőbirtokot, munkálkodásukat az Istenbe vetett erős hittel végzik, boraik rendre rangos díjakat nyernek. Személyes indíttatásukról és hivatásuk megpróbáltatásairól kérdeztük őket.
Olyan vegyi anyagok lehetnek benne, amelyek évtizedekkel ezelőtt nem is léteztek.
A tápértékjelölési rendszert a 2024-es szüret termékeinél alkalmazták először.
Az elnök a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség felszámolására készül.
Aki bajba kerül, kérjük, azonnal lépjen kapcsolatba a tel-avivi képviseltünkkel vagy a Külügyminisztérium Call Centerével!
Gazdag hagyomány, drámai folyamatok, nagyszerű lehetőségek – valahogy így lehet összegezni a magyar bor helyzetét. A részletekről Rókusfalvy Pál kormánybiztost kérdeztük.
Tyler Robinsont, a 22 éves utahi férfit Charlie Kirk jobboldali aktivista meggyilkolásának ügyében tartóztatták le, ám a gyanúsított nem működik együtt a hatóságokkal.
Több mint tízszeresére ugrott a „polgárháború” említése az X közösségi oldalon Charlie Kirk jobboldali aktivista halálát követően.
