Szép kis látlelet: a békemisszión gúnyolódik a brüsszeli lap
Egyszerű konzekvenciát vont le a Politico.
A 2012-es évjáratban nem készít édes bort a sauternes-i Chateau d'Yquem, a leszüretelt szőlőalapanyag ugyanis nem adott olyan minőségű bort, ami méltó lenne a borászathoz. Ez jó esély lehetne Tokaj-Hegyaljának, de aszúból ott sem lett sok: a csoda csak keveseknek sikerült.
Húsz éve nem fordult elő, hogy a világ egyik legdrágább édesborát előállító, palackonként 200 eurónál kezdődő árairól könnyen felismerhető sauternes-i Chateau d'Yquem bejelentse: a legfrissebb évjárat terméséből nem készít édes bort. A Decanter decemberi híre szerint nehéz volt meghozni ezt a döntést, de a 2012-es borokat kóstoláskor nem tartották elég meggyőzőnek ahhoz, hogy rákerüljön a címkéjére a neves borászat emblémája. Hasonló cipőben jár a Chateau de Fargues is: ilyen kevés termésük tizenkét éve nem volt, mint idén, ráadásul a szőlő háromnegyede lerohadt.
Megemlíti ezt legfrissebb bejegyzésében a BorTárs blog is, majd hozzáteszi: „Amellett, hogy meg kell fizetni a márkanevet és a minőséget, a borkészítés magas költségei is indokolják, hogy miért kérnek ennyit egy palack Chateau d’Yquem-ért. (...) Oka még a drágaságnak a sok kétkezi munka is. Gyakran ritkítják a szőlősorok leveleit: elsősorban a déli-délkeleti oldalon, hogy több nap érje a fürtöket. Nyugat felől inkább meghagyják, mert a levelek védenek az óceán felől érkező eső ellen. De a legnehezebb munka a szüret, a töpörödő fürtök miatt legalább négyszer járja végig a teljes területet a 100 idénymunkás. Volt olyan év, amikor tízszer is vissza kellett térniük.”
Sauternes legfontosabb vetélytársa, Tokaj-Hegyalja nem nagyon fog profitálni a fentiekből, hiszen nagyon kevés pincészet tudott a 2012-es évjáratban aszúszemet szüretelni. A tállyai Homoky András így fogalmazott a Tállyablognak: „Szinte csak október 5-10 között jelent meg a botritisz a szőlőben. Szamorodnit lehet belőle készíteni, aszút csak Tokaj-Hegyalja egyes részein.”
A Disznókőnek azonban bejött a 2012-es év ebből a szempontból, hiszen borászuk, Kovács Zoltán szerint a botritisz bár későn jött, de nagy mennyiségben, amikor a bogyók érettsége előrehaladott volt, így sok aszú és szamorodni készül az éven a pincészetnél. A teljes borvidékre ez azonban nem lesz jellemző: egyrészt azért, mert a legtöbb szőlőt már akkor leszüretelték, mielőtt a botritisz egyáltalán megjelent volna, másrészt pedig azért, mert az aszúképződés csak nagyon kevés helyen jelent meg.
Az arad-ménesi borvidéken borászkodó Balla Géza ellenben jó 2012-t zárt: „2500 liternyi kadarka aszút sikerült idén összehozni; se nem sok, se nem kevés, de a minősége kiváló!” – mesélte a borász nemrég a Heti Válasz Online-nak adott interjújában.