Megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeumban Széchenyi István utolsó naplója. A legnagyobb magyar feljegyzései november 18-ig láthatóak az október 8-án nyílt és 2011. március 6-ig látogatható Széchenyi világai című kiállítás Döbling - menedékhely és titkos sajtóközpont című kiállításon.
A Széchenyi István által 1860. március 3-a és április 1-je között vezetett döblingi feljegyzések a Magyar Országos Levéltárból érkeztek a Magyar Nemzeti Múzeumba. Széchenyi 1814 júliusától 1848. szeptemberi összeomlásáig vezetett naplót - főleg német nyelven -, majd 1859 októberétől újrakezdte az írást. Naplója november 18-ig látható az október 8-án nyílt és 2011. március 6-ig látogatható Széchenyi világai című kiállítás Döbling - menedékhely és titkos sajtóközpont című kiállításon.
A naplót és egyéb iratait végrendeletében titkárára, Tasner Antalra hagyta. Kikötötte, hogy halála után titkára égessen el mindent, azonban 1841-ben mégis úgy határozott, hogy Tasner döntse el, mi láthat iratai közül napvilágot. Tasner Antal a naplókból kivágta, illetve olvashatatlanná tette a Széchenyit kompromittáló részeket, érintetlenül csak az 1848 tavaszán, nyarán és 1859-60-as években keletkezett bejegyzések maradtak - ezeket ugyanis a rendőrség a házkutatás során elvitte, és csak a Monarchia összeomlása után kerültek elő. A Tasner tulajdonában maradt köteteket fia, Béla a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta 1865-ben.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
A baloldali politikus továbbra is álhírt terjeszt hazánkról, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
Szerdán bejelentette a német Zalando, hogy 1,1 milliárd euróért felvásárolja riválisát, az About You-t.
