Hoffman Rózsa megnevelné a magyarokat

A Fidesz-KDNP képviselője nemcsak hangzatos elképzeléseiről, hanem szigorú erkölcsi, etikai elvárásairól is ismert. Hoffman szerint az iskolában meg kell erősíteni a nevelést, amelynek „a testre, lélekre, szellemre és erkölcsre” kell irányulnia, a jelenlegi túl liberális a törvényi szabályozással szemben, ahol a diákoknak túl sok joga van, a pedagógusoknak viszont kevés a lehetőségük a fegyelmezésre. „Ostobaság és hiba lenne, ha nem nyúlnánk vissza azokig az időkig, amikor nagyon jól működött az iskolarendszer” - jelentette ki Hoffman, a múlt század első felére, a klebelsbergi reformok idejére utalva egy interjújában, amikor kiemelkedően magas összeget szánt oktatásra az állam.

Hoffmann Rózsa erősítené a kötelességteljesítést mind a gyermekek, mind pedig a szülők esetében: „Az egész magyar társadalomnak az a legnagyobb baja, hogy a kötelességek nem teljesítését sokan egyáltalán nem érzik bűnnek. Feketegazdaság, adócsalás, lopás, korrupció, a munka elutasítása és segélyekből élés - és folytathatnám a sort” - fogalmaz. A miniszter benyújtott törvényjavaslata az általános iskola második osztályától való buktatás ismételt bevezetése és a pedagógusi fegyelmező jogkörök visszaemelése mellett az iskola nevelő, értékadó funkcióját hangsúlyozza - mely nem csak a kötelező erkölcs- és etikaoktatást szorgalmazza, hanem a hittant is.

A KDNP politikusa kizárólag a büntetésben és a bűnt elkövető diákok elkülönítésében látja a tökéletes megoldást. „Meg kell teremteni a normaszegő tanulók büntetésének lehetőségét: a közösségre bizonyítottan veszélyes fiatalokat kis létszámú osztályokban kell nevelni, képezni” - áll a programban. A Hoffmann által sokszor kezdeményezett új Nemzeti Alaptanterv (NAT) pedig egyrészt a nemzettudatot szeretné erősíteni a tanulók oktatásakor, másrészt a kötelező kerettantervi iránymutatásban a párt által képviselt értékrend jelenik meg. Hoffmann nyíltan a kompetenciaelvű oktatás ellen foglal állást, valamint a Fidesszel ellentétben a tandíj gondolata sem áll messze tőle. Kötelezővé tenné az emelt szintű érettségit a felsőoktatásba jutáshoz és csak a hallgatók felének biztosítaná az államilag finanszírozott képzést.