Kincsünk a piac

2010. május 20. 14:57

Az őstermelés művészet! - felütéssel szerveztek összművészeti megmozdulást a budapesti Gödör Klubban a termelői piacok dicséretére és dicsőségére, melyre a Mandiner is ellátogatott. A Védegylet és a Kincsünk a piac – Hunyadi tér lakossági csoport felhívására jelentkezett képzőművészek arra kérdeznek rá, hogy mit, miért és hogyan vásárolunk piacon, és milyen helyzetben vannak a magyar gazdák.

2010. május 20. 14:57

„Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik.” - dióhéjban ez a hivatalos válasz arra a kérdésre, kik is azok az őstermelők. De mit is takar ez tulajdonképpen? Mit termelnek, hol termelnek, hogyan termelik portékájukat, és mennyire van kereslet rá manapság?

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

A bankárok vacsorája: veszélyes csomag látott napvilágot Magyarországon, ez mindenkit érint

A bankárok vacsorája: veszélyes csomag látott napvilágot Magyarországon, ez mindenkit érint
Tovább a cikkhezchevron


Ráadásul az árukat a környékről szállítják, ezért még a környezetet is kímélik. A többnapos esemény szervezői Joseph Beuys német művész állítását („A művészet őstermelés”) megfordítva vallják: az őstermelés művészet. Hiszen miért is jó piacra járni? Ez egy életmódbeli, gazdasági és környezeti kérdés. Kiss Csilla, az esemény egyik szervezője rámutatott: „Egy őstermelői piacra elmenni már csak a gasztronómiai és kulturális változatosság miatt is  megéri. Olyan termékekkel találkozik az ember, melyeket a szupermarketekben, vagy a nagybani piacokon nem lehet beszerezni. Kiss Csilla szerint a hangulat is egyedi: családok, barátok alkudozhatnak. A Hunyadi téri piac urbanisztikailag is különlegességnek számít, ez Budapest utolsó ilyen szabadtéri piaca. Például a tájfajta zöldségek és gyümölcsök vegyszermentesen készülnek, de nem eladhatóak, mert nincsenek fajtaként elismerve.Be kell őket tehát hozni a köztudatba!” - teszi hozzá a szervező.



„Angliában alternatív értékesítés után néztek a gazdák, melynek az lett az eredménye, hogy míg 2000-ben 200 piac volt országszerte, ez a szám 2009-re 800-ra duzzadt. Az Egyesült Államokban hasonló a helyzet: '76-ban mindössze 100 piac volt, '94-ben viszont már nem kevesebb, mint 1755. Ezekben az országokban ez lett az új trend, míg a mediterrán szférában mindig is hagyomány volt.”



„Hazánkban leértékelődött a gazdálkodás, mint mesterség. A paraszt kifejezés pejoratívnak számít. Franciaországban a termelői szaktudás felértékelést sürgető mozgalom indult, melynek eredménye mára az lett, hogy a „paysan” (paraszt) szó a minőségi termelő jelzője. Divatos lett a fiatalok körében is az efféle igényesség.”



„gasztrokulturális, politikai”
„Országszerte mindenütt kiszorulnak a termelők a versenyből. Ez egy rendszerszintű probléma, mely antidemokratikus úton történik. Nincs lakossági egyeztetés, nincs nyilvános pályáztatás a beruházásokkal kapcsolatban. A piacokon csökken az alapterület és nő a bérleti díj - így pedig csak a viszonteladók maradnak versenyben.”

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gloire
2010. május 21. 01:50
Annak még örülök, hogy Beuys megjelent a mandineren . ) de annak, hogy a "képzőművészek arra kérdeznek rá" annak semmi értelme. A Bosnyák téri, vagy az újpalotai piacon azért még van egy pár őstermelő a szabad térben, és az is homályos, hogy ezt miért kell összekötni egy pállot szagú, pisis gödörrel?
Válasz erre
1
1
StavrosMenace
2010. május 20. 21:02
csak a piac
Válasz erre
2
0
Őrnagy Őrnagy
2010. május 20. 19:04
Hajrá!
Válasz erre
4
0
sub
2010. május 20. 16:33
POK!
Válasz erre
3
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!