Kincsünk a piac

2010. május 20. 14:57

Az őstermelés művészet! - felütéssel szerveztek összművészeti megmozdulást a budapesti Gödör Klubban a termelői piacok dicséretére és dicsőségére, melyre a Mandiner is ellátogatott. A Védegylet és a Kincsünk a piac – Hunyadi tér lakossági csoport felhívására jelentkezett képzőművészek arra kérdeznek rá, hogy mit, miért és hogyan vásárolunk piacon, és milyen helyzetben vannak a magyar gazdák.

2010. május 20. 14:57
Terján Nóra

„Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik.” - dióhéjban ez a hivatalos válasz arra a kérdésre, kik is azok az őstermelők. De mit is takar ez tulajdonképpen? Mit termelnek, hol termelnek, hogyan termelik portékájukat, és mennyire van kereslet rá manapság?



Ráadásul az árukat a környékről szállítják, ezért még a környezetet is kímélik. A többnapos esemény szervezői Joseph Beuys német művész állítását („A művészet őstermelés”) megfordítva vallják: az őstermelés művészet. Hiszen miért is jó piacra járni? Ez egy életmódbeli, gazdasági és környezeti kérdés. Kiss Csilla, az esemény egyik szervezője rámutatott: „Egy őstermelői piacra elmenni már csak a gasztronómiai és kulturális változatosság miatt is  megéri. Olyan termékekkel találkozik az ember, melyeket a szupermarketekben, vagy a nagybani piacokon nem lehet beszerezni. Kiss Csilla szerint a hangulat is egyedi: családok, barátok alkudozhatnak. A Hunyadi téri piac urbanisztikailag is különlegességnek számít, ez Budapest utolsó ilyen szabadtéri piaca. Például a tájfajta zöldségek és gyümölcsök vegyszermentesen készülnek, de nem eladhatóak, mert nincsenek fajtaként elismerve.Be kell őket tehát hozni a köztudatba!” - teszi hozzá a szervező.



„Angliában alternatív értékesítés után néztek a gazdák, melynek az lett az eredménye, hogy míg 2000-ben 200 piac volt országszerte, ez a szám 2009-re 800-ra duzzadt. Az Egyesült Államokban hasonló a helyzet: '76-ban mindössze 100 piac volt, '94-ben viszont már nem kevesebb, mint 1755. Ezekben az országokban ez lett az új trend, míg a mediterrán szférában mindig is hagyomány volt.”



„Hazánkban leértékelődött a gazdálkodás, mint mesterség. A paraszt kifejezés pejoratívnak számít. Franciaországban a termelői szaktudás felértékelést sürgető mozgalom indult, melynek eredménye mára az lett, hogy a „paysan” (paraszt) szó a minőségi termelő jelzője. Divatos lett a fiatalok körében is az efféle igényesség.”



„gasztrokulturális, politikai”„Országszerte mindenütt kiszorulnak a termelők a versenyből. Ez egy rendszerszintű probléma, mely antidemokratikus úton történik. Nincs lakossági egyeztetés, nincs nyilvános pályáztatás a beruházásokkal kapcsolatban. A piacokon csökken az alapterület és nő a bérleti díj - így pedig csak a viszonteladók maradnak versenyben.”

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gloire
2010. május 21. 01:50
Annak még örülök, hogy Beuys megjelent a mandineren . ) de annak, hogy a "képzőművészek arra kérdeznek rá" annak semmi értelme. A Bosnyák téri, vagy az újpalotai piacon azért még van egy pár őstermelő a szabad térben, és az is homályos, hogy ezt miért kell összekötni egy pállot szagú, pisis gödörrel?
StavrosMenace
2010. május 20. 21:02
csak a piac
Őrnagy Őrnagy
2010. május 20. 19:04
Hajrá!
sub
2010. május 20. 16:33
POK!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!