Mennyire bíznak Zelenszkijben, Brenzovicsban, Putyinban, s hogy kéne-e Magyarországnak fegyvert adnia Ukrajnának, és a többi – az eredmények érdekesek, de az is, hogy mit „felejtettek el” megkérdezni.
Felmérést készített a Smartpoll nevű ukrán közvélemény-kutató cég az Ungvári Nemzeti Egyetem Szociológia és Szociális Munka tanszékével közösen – adta hírül az ukrán Infopost. A módszertan állításuk szerint korra és nemre reprezentatív, összesen 510 kárpátaljai magyart kérdeztek meg tömbmagyar és szórványmagyar településeken, 5 városban és 13 községben, személyes interjúk formájában.
A kutatás körülményei, a kutatás készítői és a módszertan önmagában felvet jó pár kérdést, de előbb lássuk az eredményeket!
Ezek alapján
Vezető politikusok bizalmi indexe is sorra került. Így
Megjegyzés:
izgalmasak ezek a számbűvészkedések a cikkben, az is amit, kihangsúlyoznak, és az is, amit szemérmesen nem.
Például hangoztatják, hogy
Brenzovics Lászlóé a kárpátaljai magyar politikusok között „a legmagasabb antibesorolás”, 5,3 plusz 5,5, összesen 10,8 százalék,
míg Zelenszkijnél, noha kétszer ekkora az elutasítottsági arány (10,2 plusz 12,3, összesen 22,5 százalék!), valahogy kimaradt.
Ahogy Zelenszkijnél a „teljesen megbízik benne” vagy „inkább megbízik benne” válaszadókat összeadták, hogy 63 százalék jöjjön ki,
míg Brenzovics 55,3 plusz 12,7, vagyis 68 százalékát inkább szétbontva mutatták be.
S amit még a cikkben is inkább megjegyeztek:
„Természetesen nagyon helyénvaló lenne ezen a bizalmi listán ellenőrizni Orbán Viktort, de a szavazás szervezői ilyen vagy olyan okból nem tették meg”.
Az ilyen vagy olyan okokról Dunda Györgyöt, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatóját is megkérdeztük, aki kiemelte: a felmérés feldolgozása valóban Orbán Viktor elleni érzelmekkel próbálja összemosni a számot, de a kettőnek semmi köze egymáshoz; ugyanakkor érdekes, hogy
miközben az elemzésben végig Orbánoznak, Bident és Macront mérik, Orbánt viszont nem – „talán tartottak egy nagyobb számtól”.
Azt is érdekesnek tartja, hogy míg egyébként a magyarországi fegyverszállítások „érdemben semmit sem befolyásolnának a fronton, az a hatalmas humanitárius segítség ami jön, megkönnyíti sokak életét, sajnos azonban ezt nem értékelik kellően”, ez utóbbira mégsem tért ki a felmérés, ahogy arra sem, hogy „a kárpátaljai magyarok is becsülettel védik az országot és halnak meg a háborúban”.
S valóban, az adatok értelmezéséhez fűzött megjegyzések is beszédesek. „Fontos hangsúlyozni , hogy a kárpátaljai magyarok többségének támogatása az Ukrajnának Magyarországról érkező katonai segélyekhez merőben ellentétes az Orbán-kormány Ukrajnának való fegyverszállításával kapcsolatos hivatalos álláspontjával”.
A cikk egyébként finoman kimosdatja a kutatást végző csoportot, mondván a Smartpoll Kárpátalján „az egyik ungvári polgármesterjelölt irodájával együttműködött”, ámde ez nem olyan fontos, mert „a kampány során a társaság viszonylag releváns kutatási adatokkal szolgált”, plusz most egy „harmadik független fél, a Kárpátok Alapítvány támogatásával valósult meg”,
vagyis „a kutatás megérdemli a bizalmat”.
A cikk nem nevezi meg az illetőt, de valószínűsíthetően a kormányzó, Zelenszkij-féle Nép Szolgája párt jelöltje, Viktor Scsadej volt az.
Ezzel szemben citálja a cikk a Századvég 2022 őszi-téli felmérését a fegyverszállításokról, miszerint a magyarok 80 százaléka, a csehek 57, a németek 49 százaléka ellenzi azt, s egyből diszkreditálja is, mondván, a Századvég csak politikai megrendelést teljesít a Fidesz részéről, amelyik ezzel a közvéleményre hivatkozó, izolacionista álláspontjával nyert 2022-ben alkotmányozó többséggel (vagyis a Századvégről ez esetben ugyanúgy elmondható, hogy „a kampány során a társaság viszonylag releváns kutatási adatokkal szolgált”, nem mellesleg, legalábbis a németeknél, ezeket az adatokat erősítette meg több nemzetközi felmérés is). Arról nem beszélve, hogy a fegyverszállítás-ellenes és a Putyin-barát álláspontot is kimondottan szeretik összemosni.
Ezt is ajánljuk a témában
Akkor most mindenki tippelje meg, Európa-szerte mely csoport végzett az élen a világnézeti alapú ítélkezésben és utálkozásban! Francesca Rivafinoli írása.
Az adatfelvétel módja ugyancsak kérdéseket vet fel. Elvégre egy személyes interjúban, szemtől szembe,
egy háborúban álló országban nehézkesen merhet bárki megnyilvánulni úgy, ahogy szerinte a hatalom nem szeretné azt.
Dunda saját benyomásai is azt erősítik, hogy a fegyverszállításra vonatkozó számok saját benyomásai alapján eléggé felülkalibráltak. „Ismerve a kárpátaljai magyarok gondolkodását, béke iránti vágyát, nehéz elhinni ezt az arányt” – mondja. Hozzáteszi: „manapság a kutatásokat fenntartással kell fogadni, mert az emberek félnek őszinték lenni, hiszen nagyon szigorú a hadiállapot jogi környezete, s félnek a megtorlástól.
Ukrajnában már 1500-nál is több eljárás zajlik hazaárulás vádjával, ez az állami kontroll rátelepszik az emberek tudatára,
félnek, hogyha nem azt mondják, ami a hivatalos narratíva és amit hallani akarnak tőlük, abból bajuk származhat”.
Erre paradox módon maguk a készítők is utalnak Brenzovics kapcsán, aki ellen erős lejáratókampány is zajlott egyébként Ukrajnában. „Érdemes felidézni, hogy [Brenzovics] még 2020 decemberében elhagyta Kárpátalját, miután az SZBU vizsgálatot indított az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ jótékonysági alap, majd később a Brenzovich vezette alapok tevékenysége ügyében. A vádak között szerepel különösen a »hazaárulás« és a »szeparatizmus« gyanúja” – sietnek informálni az olvasót.
Egy bekezdésben megemlítik többek között, az „Orbán-párti” álláspontot képviselő Orosz Ildikó és a „kompromisszumosabb, sőt ukránbarát” álláspontot képviselő Babják Zoltán, beregszászi polgármester is magas bizalmi indexnek örvend.
S ha már narratíva és magyarázat képzés: külön felmérés szólt arról, hogy a kárpátaljai magyarok honnan szerzik az információikat; mondván, valóban több magyarországi médiát fogyasztanak, mint ukránt, de „hangsúlyozni kell azonban, hogy köztük vannak kormánypárti (TV2) és független információforrások (RTL) is”, előbbi „része Orbán Viktor médiabirodalmának”, ahol az adások „sajnos nagyon gyakran ukránellenes tartalmúak”, utóbbi, mármint az RTL meg „független televíziós csatorna”.
Hogy kétségünk s elegyen a motivációról, Pavlo Karajcsencsev, a Smartpoll vezető elemzője az Infopostnak elmondta, azt a feltételezést akarták tesztelni, miszerint
„a kárpátaljai magyarság abszolút befolyása alatt áll a magyar kormány narratíváinak, sőt a magyar »birodalmi« vagy »revansista« érzelmeknek”,
de örömmel állapítja meg, hogy a városlakók és a magasabban végzettek közelebb állnak az „összukrán narratívához”, szemben a vidéki lakossággal, akik „zárkózottan, elszigetelten magyar ajkú falvakban él, és ennek megfelelően gyakrabban ismétlik a magyar kormány által terjesztett narratívákat”.
Ismerős megfejtés.
Nyitókép: Facebook
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
Biden világháborút hagy maga után? A leköszönő amerikai adminisztráció engedélyezte a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését oroszországi célpontok ellen.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
