Felmérést készített a Smartpoll nevű ukrán közvélemény-kutató cég az Ungvári Nemzeti Egyetem Szociológia és Szociális Munka tanszékével közösen – adta hírül az ukrán Infopost. A módszertan állításuk szerint korra és nemre reprezentatív, összesen 510 kárpátaljai magyart kérdeztek meg tömbmagyar és szórványmagyar településeken, 5 városban és 13 községben, személyes interjúk formájában.
A kutatás körülményei, a kutatás készítői és a módszertan önmagában felvet jó pár kérdést, de előbb lássuk az eredményeket!
Ezek alapján
- a megkérdezett magyarok 53,6 százaléka szerint Magyarországnak fegyvert kellene szállítaniuk Ukrajnának, 28,8 százalék szerint nem, 17,6 százalék nem válaszolt.
- kérdés volt, hogy Oroszország felelős-e a háborúért, ezt a kárpátaljai magyarok 71,4 százaléka látta így, míg a beidézett Globsec márciusi felmérése szerint az anyaországiak 54 százaléka
- arra a kérdésre, hogy Oroszország veszélyezteti-e az európai békét, a kárpátaljai magyarok 67,3 százaléka igennel válaszolt, az anyaországiak 48 százaléka.
Vezető politikusok bizalmi indexe is sorra került. Így
- Volodimir Zelenszkij elnök neve mellett 63 százalék tette le voksát, mondván teljesen vagy inkább bízik benne
- míg Putyinnál ez összesen 11 százalék körüli adatot jelent
- a Brenzovics Lászlóba vetett bizalom 55,3 plusz 12,7 százalék (vagyis, tesszük hozzá, 68 százalék).
Ami kimaradt: Brenzovics lenyomta Zelenszkijt
Megjegyzés:
izgalmasak ezek a számbűvészkedések a cikkben, az is amit, kihangsúlyoznak, és az is, amit szemérmesen nem.
Például hangoztatják, hogy
Brenzovics Lászlóé a kárpátaljai magyar politikusok között „a legmagasabb antibesorolás”, 5,3 plusz 5,5, összesen 10,8 százalék,
míg Zelenszkijnél, noha kétszer ekkora az elutasítottsági arány (10,2 plusz 12,3, összesen 22,5 százalék!), valahogy kimaradt.
Ahogy Zelenszkijnél a „teljesen megbízik benne” vagy „inkább megbízik benne” válaszadókat összeadták, hogy 63 százalék jöjjön ki,
míg Brenzovics 55,3 plusz 12,7, vagyis 68 százalékát inkább szétbontva mutatták be.
Orbán Viktor = rossz
S amit még a cikkben is inkább megjegyeztek:
„Természetesen nagyon helyénvaló lenne ezen a bizalmi listán ellenőrizni Orbán Viktort, de a szavazás szervezői ilyen vagy olyan okból nem tették meg”.
Az ilyen vagy olyan okokról Dunda Györgyöt, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatóját is megkérdeztük, aki kiemelte: a felmérés feldolgozása valóban Orbán Viktor elleni érzelmekkel próbálja összemosni a számot, de a kettőnek semmi köze egymáshoz; ugyanakkor érdekes, hogy
miközben az elemzésben végig Orbánoznak, Bident és Macront mérik, Orbánt viszont nem – „talán tartottak egy nagyobb számtól”.
Azt is érdekesnek tartja, hogy míg egyébként a magyarországi fegyverszállítások „érdemben semmit sem befolyásolnának a fronton, az a hatalmas humanitárius segítség ami jön, megkönnyíti sokak életét, sajnos azonban ezt nem értékelik kellően”, ez utóbbira mégsem tért ki a felmérés, ahogy arra sem, hogy „a kárpátaljai magyarok is becsülettel védik az országot és halnak meg a háborúban”.
S valóban, az adatok értelmezéséhez fűzött megjegyzések is beszédesek. „Fontos hangsúlyozni , hogy a kárpátaljai magyarok többségének támogatása az Ukrajnának Magyarországról érkező katonai segélyekhez merőben ellentétes az Orbán-kormány Ukrajnának való fegyverszállításával kapcsolatos hivatalos álláspontjával”.
Egy kis keretezés
A cikk egyébként finoman kimosdatja a kutatást végző csoportot, mondván a Smartpoll Kárpátalján „az egyik ungvári polgármesterjelölt irodájával együttműködött”, ámde ez nem olyan fontos, mert „a kampány során a társaság viszonylag releváns kutatási adatokkal szolgált”, plusz most egy „harmadik független fél, a Kárpátok Alapítvány támogatásával valósult meg”,
vagyis „a kutatás megérdemli a bizalmat”.
A cikk nem nevezi meg az illetőt, de valószínűsíthetően a kormányzó, Zelenszkij-féle Nép Szolgája párt jelöltje, Viktor Scsadej volt az.
Ezzel szemben citálja a cikk a Századvég 2022 őszi-téli felmérését a fegyverszállításokról, miszerint a magyarok 80 százaléka, a csehek 57, a németek 49 százaléka ellenzi azt, s egyből diszkreditálja is, mondván, a Századvég csak politikai megrendelést teljesít a Fidesz részéről, amelyik ezzel a közvéleményre hivatkozó, izolacionista álláspontjával nyert 2022-ben alkotmányozó többséggel (vagyis a Századvégről ez esetben ugyanúgy elmondható, hogy „a kampány során a társaság viszonylag releváns kutatási adatokkal szolgált”, nem mellesleg, legalábbis a németeknél, ezeket az adatokat erősítette meg több nemzetközi felmérés is). Arról nem beszélve, hogy a fegyverszállítás-ellenes és a Putyin-barát álláspontot is kimondottan szeretik összemosni.