„Nem vagyok jelölt” – beindultak a találgatások az EKB elnökéről és a francia elnökválasztásról

„Nem vagyok jelölt semmilyen tisztségre, ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy Európa védelmet élvezzen, és hogy Európa maradjon az a keret, amelyen belül a tagállamok – köztük Franciaország is – működnek” – mondta a Euronewsnak adott interjújában Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) francia állampolgárságú elnöke azzal kapcsolatban, hogy egyes párizsi és brüsszeli találgatások szerint mandátuma letelte előtt elhagyja pozícióját, hogy aktívabban részt vehessen a franciaországi elnökválasztási kampányban.

Lagarde elmondta, hogy figyelemmel kíséri a 2027 áprilisára kiírt francia elnökválasztást megelőző kampányt, és 

Megjegyzései a francia elnökválasztással kapcsolatos új fejlemények nyomán hangzottak el. Kedden Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője kijelentette, hogy továbbra is indulni kíván a 2027-es elnökválasztáson, annak ellenére, hogy a párizsi fellebbviteli bíróság helybenhagyta az Európai Parlamentben foglalkoztatott asszisztensekhez kapcsolódó uniós források hűtlen kezelésével összefüggő elítélését.

Az ítélet ellenére Le Pen indulhat a választáson, ugyanakkor elektronikus nyomkövető viselésére kötelezték.

A Euronews rámutat: Le Pen régóta bírálja az európai intézményeket azok szupranacionális hatáskörei miatt, és ehelyett a nemzetállamok Európájának visszaállítása mellett érvel.

A politikai spektrum másik végén Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (La France Insoumise) vezetője szintén bejelentette indulási szándékát.

Egy Mélenchon és Le Pen közötti második fordulós párharcot sokan reális forgatókönyvnek tartanak a 2027-es elnökválasztáson, ami azt jelentené, hogy a választóknak két olyan politikai erő közül kellene választaniuk, amelyek kívül állnak az Európai Uniót támogató politikai konszenzuson. Ők ugyanakkor azt állítják, hogy a jelenlegi politikai berendezkedés kudarcot vallott – értékeli a helyzetet a Euronews.

Az EKB elnökeként Lagarde köteles semleges maradni politikailag, amikor azonban arról kérdezték, hogy egy ilyen választási eredmény jelenthet-e „egzisztenciális” fenyegetést Franciaország, illetve tágabb értelemben Európa politikai és gazdasági stabilitása számára, azt válaszolta, hogy reméli, „a demokratikus folyamat folytatódni fog”, hozzátéve: „a politikában a következő nyolc hónap egy örökkévalóság”.

A kérdésre pedig, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy 2027 októbere – mandátumának hivatalos lejárta – előtt távozzon az EKB éléről, nem zárta ki ezt a lehetőséget.

A Euronews szerint 

Lagarde ígéri, hogy a digitális euró nem fogja felváltani a készpénzt és nem a polgárok megfigyelése a cél

Az EKB elnöke visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a digitális euró célja a készpénz kiszorítása vagy az, hogy a jegybank nyomon követhesse a fizetéseket. A Euronews rámutat: Lagarde nyilatkozata egy olyan időszakban hangzott el, amikor a jogszabálytervezet az Európai Parlamentben folytatott hónapokon át tartó egyeztetések után új szakaszba lépett.

Christine Lagarde az Euronewsnak elmondta: a digitális euró a készpénzt kiegészíteni hivatott, nem pedig helyettesíteni, és a projekt célja nem a polgárok fizetéseinek megfigyelése. Az Európai Parlament csütörtöki döntésével a jogszabály egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy a hónapok óta elakadt egyeztetések után 2026 végéig elfogadják.

„A készpénz és a digitális euró egyaránt törvényes fizetőeszköz lesz. Ez azt jelenti, hogy Európában sehol sem mondhatja senki azt: »Sajnálom, nem fogadok el bankjegyeket«” – mondta Lagarde.

Lagarde szerint a digitális euró egyik alapvető célja az is, hogy erősítse Európa stratégiai önállóságát a fizetések és a tranzakciók feldolgozása terén.

Jelenleg az Európában lebonyolított bankkártyás fizetések többségét külföldi tulajdonú fizetési hálózatok dolgozzák fel. Ez arra ösztönzi az uniós döntéshozókat, hogy európai alternatívát hozzanak létre, különösen azért, mert a geopolitikai feszültségek rávilágítottak arra, hogy az EU nagymértékben függ a főként amerikai szolgáltatóktól.

„A legjobb megoldás, amit el tudok képzelni, egy európai megoldás. Jelenleg azonban ilyen nem áll rendelkezésünkre. Ha ma fizetünk, az esetek többségében – mintegy 60 százalékában – olyan fizetési infrastruktúrát használunk, amely külföldi tulajdonban van” – mondta Lagarde az EKB bankkártyás fizetésekre vonatkozó adataira hivatkozva.

„Fizetési rendszereink döntően amerikai, de esetenként kínai hálózatoktól függenek. Európai megoldásra van szükségünk, mert azt szeretnénk, hogy saját otthonunkban mi rendelkezzünk a szuverenitással” – tette hozzá.

Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek