Zelenszkij és az európai vezetők öt feltételt szabnának az igazságos békéhez
Kiss Rajmund: Oroszország számára az Európai Unió vezetői nem hiteles közvetítők.

A német kormány már régóta le akarta fújni a fejlesztést, a francia elnök azonban sokáig ragaszkodott hozzá.

Az évekig folyó előkészületek dacára megbukott a harci repülőgépek közös fejlesztését célzó francia–német program (FCAS), Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök arra a közös következtetésre jutott, hogy a francia Dassault és az európai Airbus vállalatok nem tudnak egymásra találni a területen – közölték német kormányzati források Berlinben hétfőn.
A 100 milliárd eurósra tervezett FCAS-program keretében fejlesztendő gépek eredetileg a 2040-es évek közepére váltották volna le a német Eurofighter és a francia Rafale harci repülőket. A program egyben az amerikai védelmi ipari fejlesztésekre adott válaszként is szolgált volna.
Ugyanakkor a Dassault és az Airbus nem tudott megegyezni a munkamegosztásról és az új fejlesztések szabadalmi jogairól.
Ezért a német kormány már régóta le akarta fújni a közös harci repülőgép fejlesztését, Macron azonban ragaszkodott hozzá. Az FCAS-nak ugyanis Európa legnagyobb közös hadiipari projektjévé kellett volna válnia, ezért nagy szimbolikus politikai jelentőséggel bírt.
Ezt is ajánljuk a témában
Kiss Rajmund: Oroszország számára az Európai Unió vezetői nem hiteles közvetítők.

A német kormánykörök szerint Merz és Macron az Európai Uniónak a montenegrói Tivatban tartott nyugat-balkáni csúcstalálkozóján vitatta meg a kérdést. A két politikus előzőleg hasztalan próbálta az érintett vállaltokat megállapodásra ösztökélni. Jelen körülmények között így feltehetően két különböző harci repülőgépet fognak kifejleszteni. A Dassault tovább akarja fejleszteni a meglévő Rafale-t, az Airbus pedig a svéd Saab hadiipari vállalattal állhat össze, vagy pedig egy harci repülők fejlesztését szolgáló brit–japán–olasz projektbe szállhat be.
Merz korábban már többször is felhívta a figyelmet arra, hogy Németországnak a francia kormánytól eltérő követelményei vannak egy harci repülő iránt.
Párizs szempontjából az új repülőnek képesnek kell lennie atomfegyverek hordozására, illetve arra, hogy repülőgép-hordozón le tudjon szállni.
A berlini kormánykörök hangsúlyozták egyben, hogy a mostani döntés nem jelenti a közös hadiipari együttműködések végét.
Az ügyre rálátással bíró egyik európai forrás szerint a felek továbbra is együttműködnek egy magasabb szintű rendszer kiépítésében, amelynek célja a repülőgépek és drónok fejlesztésének összekapcsolása. Ez utóbbi megtartaná az FCAS nevet is. A felek ezenkívül egy július közepére tervezett német–francia kormányülésen ütemtervet készülnek megvitatni további közös hadiipari projektekkel.
Ezt is ajánljuk a témában
Magyar Péter közölte, „minél több tartalommal akarja megtölteni” a francia–magyar együttműködést, s azt is elmondta, mikor írhatják alá.

(MTI)
Fotó: Henry NICHOLLS / AFP