Valami árad Bulgáriában is

Bulgáriával legutóbb év elején foglalkoztunk e hasábokon, és két fontos fejleményről számoltunk be: az euró január 1-jei bevezetéséről, amivel egy szerény teljesítményű és kilátású gazdaság csatlakozott a valutaövezethez, valamint az újabb kormányválságról, amely miatt 2021 óta a nyolcadik választást kellett kiírni április 19-ére.

amely példátlanul hosszú időre megosztotta és leblokkolta az országot, eközben a világ és a térség forrong körülötte az ukrajnai háborútól a közeli Közel-Keleten át az energiaellátás stratégiai kérdéséig. Öt éve nem tudott stabil kormány alakulni. A politikai veterán Bojko Boriszov által vezetett, mérsékelt jobboldalinak címkézhető Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), továbbá a posztkommunisták, a nyugatos liberálisok, a török kisebbség mozgalma, a nacionalista, radikális jobboldali erők és az alkalmi protestpártok kavalkádja határozta meg a politikát – és ebből a kavalkádból nem sikerült tartós többségi kormányzást fabrikálnia egyik erőnek sem.

Az ország szinte egyetlen szilárd, kormányokon átívelő célja az volt, hogy bekerüljön az eurózónába: ez a közös valuta „előszobájában” való gazdasági és pénzügyi alkalmazkodás után idén valósult meg. A napot azonban egy ügyvezető kormány mellett élte meg Bulgária, s kezdődött a mostanáig tartó választási kampány.