Moszkva szívébe szúrnának az ukránok: a Vörös térre csaphatnak le Zelenszkijék

Az ukrán támadások miatti aggodalmak alapjaiban formálják át az idei moszkvai győzelmi napi ünnepséget, amelyet május 9-én tartanak a náci Németország felett aratott szovjet győzelem emlékére. A The Guardian beszámolója szerint a Kreml úgy döntött, hogy közel húsz év után először nem vonultat fel katonai technikát a Vörös téren. Ez azt jelenti, hogy sem harckocsik, sem rakétarendszerek nem jelennek meg a hagyományos díszszemlén. 

A változtatások nemcsak a haditechnikát érintik: katonai iskolák kadétjai és ifjúsági katonai intézmények hallgatói sem vesznek részt az idei rendezvényen.

Az ukrán fenyegetés és a drónháború hatása

Orosz katonai bloggerek és elemzők szerint Moszkva attól tart, hogy az ukránok nagy hatótávolságú drónokkal mérhetnek csapást a parádé során vagy akár már az előkészületek alatt. Ruszlan Levijev független elemző a TV Rainnek nyilatkozva hangsúlyozta: 

Az ukrán dróncsapások az elmúlt időszakban egyre gyakoribbá váltak, és mélyen az orosz hátországot is elérik. A támadások elsősorban ipari és katonai célpontokra irányulnak, különösen az olajipari infrastruktúrára és logisztikai létesítményekre. A dél-oroszországi Tuapszéban egy olajfinomító elleni ismételt dróntámadások hatalmas tüzeket okoztak, amelyek során mérgező fekete füst borította be a várost, és a hatóságok arra kérték a lakosokat, hogy maradjanak otthon. Emellett az Urál térségében, Perm régióban is találat érte egy olajszivattyú-állomást.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosan méltatta a támadások pontosságát, és hangsúlyozta, hogy az ukrán erők több mint 1500 kilométeres távolságból képesek célpontokat elérni. Mint fogalmazott: 

Szimbolikus visszalépés és politikai üzenet

A győzelmi napi parádé az elmúlt évtizedekben Vlagyimir Putyin hatalmának és az orosz nemzeti identitásnak az egyik legfontosabb szimbólumává vált. A rendezvény nemcsak katonai erődemonstráció, hanem politikai üzenet is, amelyben a Kreml rendszeresen hangsúlyozza saját történelmi narratíváját.

A tavalyi, 80. évfordulós ünnepség kivételt jelentett, amikor több mint huszonhét államfő vett részt, és teljes haditechnikai felvonulást tartottak. Az idei döntés azonban újabb fordulópontot jelez. Bár egyes elemzők szerint a dróntámadások gazdasági hatása korlátozott – mivel az energiaárak emelkedése továbbra is jelentős bevételt biztosít Oroszországnak –, a biztonsági kockázatok közvetlenül befolyásolják az ország legfontosabb szimbolikus eseményeit.

Nyitókép: Olga MALTSEVA / AFP