Újramelegített terv: Fehéroroszországból akarják megdönteni Putyint

Az Euractivnak adott interjúban Szvjatlana Cihanovszkaja, a fehérorosz ellenzék száműzetésben élő vezetője arról beszélt, hogy Putyin rendszerének meggyengítése nem kizárólag Moszkvából indulhat el, hanem akár Belaruszból is. Szerinte érdemes szakítani azzal a nézettel, hogy minden változás Oroszországtól függ.

– mondta.

Putyin és a belarusz dominóelmélet

Cihanovszkaja úgy véli, hogy egy belarusz átalakulás, különösen egy ukrán győzelemmel együtt, akár Moszkvában is változásokat indíthatna el. Érvelésében a rendszerváltás időszakára utalt, amikor 1989-ben a kelet-európai demokratikus mozgalmak végül a Szovjetunió felbomlásához vezettek. A politikus szerint a belarusz társadalom egységesebb és egyértelműen európai, demokratikus irányultságú, ami szerinte megkönnyítheti a változást. Hozzátette:

A kijelentések hátterében az áll, hogy Belarusz jelenlegi vezetője, Aljakszandr Lukasenka továbbra is szorosan együttműködik a Kremllel, különösen az orosz–ukrán háború óta, ami tovább mélyítette az ország politikai és gazdasági függőségét Moszkvától. Cihanovszkaja szerint ugyanakkor Lukasenka pozíciója gyengül, és úgy fogalmazott:

Az ellenzéki vezető Varsó és Berlin között utazva nyilatkozott az Euractivnak. 2020 óta száműzetésben irányítja a demokratikus mozgalmat, miután férje, Szergej Cihanovszkij bebörtönzése miatt ő indult az elnökválasztáson. A választást Lukasenka saját javára fordította, Cihanovszkaja pedig Litvániába menekült, ahol Vilniusban élt, majd idén februárban Varsóba költözött, miután Litvánia csökkentette védelmi státuszát. Jelenleg mindkét városban fenntart irodát.

Magyar szál és a nemzetközi játszma

Bár a 2020-as események óta jelentősen beszűkült a civil tér Belaruszban, Cihanovszkaja szerint a változás továbbra is elindulhat az országon belül működő csoportok révén. Úgy fogalmazott, hogy elképzelhető egy olyan időszak, amikor az országban élő szereplők hatékonyabban tudnak fellépni, mint a száműzetésben működő ellenzék. Hangsúlyozta, hogy nem tartja helyesnek a társadalom megosztását:

A politikus a magyar választásokra is kitért, amelyek szerinte túlmutatnak az ország határain. A politikus a kampány kapcsán az ismert baloldali narratívát vette át , amely szerint a választási időszakot dezinformáció és a független média elleni nyomás jellemezi. A szavazás időzítése kapcsán szóba kerültek Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti egyeztetések is, ugyanakkor azokat az állításokat, amelyek szerint a magyar külügyminiszter érzékeny információkat osztott volna meg, időközben cáfolták.

Ennek ellenére Cihanovszkaja bizakodó a magyar demokráciával kapcsolatban: 

Hozzátette, hogy kész együttműködni bármely budapesti vezetéssel. Szóba került az is, hogy Magyarország blokkolta az újabb Oroszország és Belarusz elleni szankciókat, valamint a 90 milliárd eurós ukrán hitelt, és azt követelte, hogy Ukrajna javítsa meg a Barátság vezetéket, amely orosz olajat szállít Magyarországra és Szlovákiába. 

Az ukrán hatóságok hetek óta nem engednek be uniós ellenőrző missziót a vezetékhez, ami feszültséget kelt Brüsszelben, Cihanovszkaja azonban megértő Ukrajna álláspontjával kapcsolatban.

– fogalmazott. Hozzátette, hogy Ukrajna minden döntését a saját biztonsági érdekei vezérlik. A nemzetközi helyzet kapcsán Donald Trump szerepe is felmerült. Az amerikai elnök megbízottja, John Coale bejelentette, hogy az Egyesült Államok felold bizonyos szankciókat két állami bank, a pénzügyminisztérium és a káliumtermelők ellen, cserébe 250 politikai fogoly szabadon bocsátásáért. Cihanovszkaja szerint még ebben az esetben is kulcsfontosságúak az európai szankciók, és arra kérte az uniós partnereket, hogy ne kövessék automatikusan az amerikai példát. 

– mondta. Úgy véli, Trump önmagában is képes lenne elérni a politikai foglyok szabadon engedését: 

A nagyívű elképzelés tehát adott: Belarusz lehet az a pont, ahonnan elindulhat egy olyan folyamat, amely végső soron akár Putyin rendszerét is elérheti. Hogy ebből mennyi a stratégia és mennyi a politikai vágykép, az továbbra is nyitott kérdés.

Nyitókép: Petras Malukas / AFP