Megroppant a belarusz rendszer

2020. augusztus 19. 00:39

Elszámította magát Aljakszandr Lukasenka: negyed évszázada tartó uralma megrendült a választás után, az ország népe lázong, a nemzetközi hatalmak – köztük Oroszország – pedig újraértékelik a status quót. Mindezekért drágán megfizethet majd mind Lukasenka, mind Belarusz.

2020. augusztus 19. 00:39
null

Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban.

Az elnökválasztás estéje óta megrendült Belarusz eddigi politikai rendszere. Már hónapok óta egyre gyengül a bő két és fél évtizede működő, a politikai egyeduralomért cserébe rendet és gazdasági stabilitást kínáló Lukasenka-modell csábereje, de most felbomlott a négy választáson keresztül érvényes „társadalmi szerződés”: hogy Aljakszandr Lukasenka fix nyolcvanszázalékos eredményei ugyan nem feltétlenül a szavazópolgárok voksának összeadásával állnak elő, ez a lakosságot nem zavarja, mert az abszolút többség így is a Backának, azaz Atyusnak becézett vezér mögött áll.

A díszellenzékiség után

„Szvjatlana Cihanovszkaja biztonságban, Litvániában van” – tweetelte augusztus 11-e reggelén Linas Linkevičius litván külügyminiszter. Nemzetközi sajtótájékoztatóján hozzátette, a Baltikumba menekült belarusz ellenzéki elnökjelöltnek „idő kell, hogy kicsit magához térjen, de most biztonságban, gyermekeivel van”. Ezek olyan mondatok, amelyek a 2001-es, a 2006-os, a 2010-es vagy a 2015-ös, kivétel nélkül Aljakszandr Lukasenka nyolcvanszázalékos győzelmével végződő elnökválasztáson nem hangozhattak volna el. Akkor ugyanis bel- és külföldön is alig érdekelt valakit a – mindenkori politikai széljárástól függően ultranacionalista vagy egyszerűen csak súlytalan – díszellenzéki államfőjelöltek sorsa, az elnök népszerűségéhez pedig nem fért kétség. 2020 késő nyarától azonban más idők járnak Belaruszban, s az augusztus 9-ei választás egyértelműen megmutatta, meddig él meg egy autokrata népvezér a keleti szláv világban: addig, amíg hatalmi étvágyánál nagyobb, vagy legalábbis hozzá fogható mértékű a politikai tehetsége.

Putyin és Lukasenka a régi szép időkben.<br>Fotó: REUTERS / Vasily Fedosenko
Putyin és Lukasenka a régi szép időkben.
Fotó: REUTERS / Vasily Fedosenko

Emlékezetes, hogy az előző elnökválasztásokon Lukasenka szinte teljes mértékben a maga kedvére állíthatta össze ellenfeleinek listáját, a 2020-as kampányban viszont három olyan kihívóval is szembetalálta magát, aki rendszerén kívül álló tényezőként megszorongathatta volna az urnáknál. Viktar Babarika az orosz Gazprom szénhidrogén-óriás helyi üzleteit bonyolító Belgazprombank volt vezére, Valerij Capkala a belarusz high-tech ipari park egykori vezetője, Szjarhej Cihanovszki pedig a lapzártánkkor 277 ezer feliratkozóval bíró Sztrana dlja zsiznyi (életre való ország) nevű YouTube-csatorna sztárja.

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!