Magyarország megmutatta: a határozott fellépés működik – brit dokumentumfilm a magyar migrációs modellről (VIDEÓ)

Magyarország az egyik legszigorúbb álláspontot képviseli Európában az illegális migrációval szemben: kerítést épített a déli határon, szembeszállt az uniós nyomással, és következetesen elutasította a nyugat-európai modell követését. Steven Edginton, a brit GB News újságírója elutazott Magyarország szerb határára és Budapestre, hogyan működik a magyar migrációs modell. Politikusokkal, szakértőkkel és hétköznapi magyarokkal beszélgetve vizsgálta meg, sikeres-e a magyar megközelítés – és miért tekintenek sokan Magyarországra követendő példaként.

A brit modell vs. a magyar valóság

Britanniában, ha egy illegális migráns átlép az országba, a határőrség szállodákba helyezi őket. Magyarországon ez elképzelhetetlen. „Az illegális migránsokat azonnal visszavisszük a kapuhoz, és el kell hagyniuk a magyar területet” – magyarázza egy határőr. A 2015-ös migrációs válság idején több mint 300 ezer illegális migráns próbált átjutni a magyar-szerb határon. Tavaly viszont már csak 12 ezer, idén január-februárban pedig mindössze 600-an kísérelték meg. Hogyan sikerült ez a „csodálatos siker”? – teszi fel a kérdést Edginton. A válasz egyszerű:

Magyarországon, ha egy illegális migránst bárhol az országban elkapnak, akkor feltartóztatják, a határkerítéshez kísérik, és a kapun keresztül – erőszak nélkül – kiengedik az ország területéről.

Mit gondolnak a magyarok a brit multikulturalizmusról?

A budapesti utcákon és tüntetéseken Edginton magyarokkal is beszélgetett. Sokan egyértelműen pozitívan értékelik a kormány politikáját. „Bűnözési ráta csökkent, minden jobb. Itt bárhol szabadon sétálhatok éjjel-nappal, Londonban már nem érzem magam biztonságban” – mondja egy nő, aki ennek ellenére Londont is otthonának tekinti. Többen hasonlítják Londont „Afganisztánhoz”, ahol az angol identitás elveszett, míg Budapesten megmaradt a biztonság és a kulturális kontinuitás. Egy másik járókelő szerint: „A diverzitás nem erősség. Az erősség a hit, a remény, a kemény munka és a morális tisztaság.”

Edginton hangsúlyozta, hogy Magyarország sokszínű – történelmileg is befogadott szláv, olasz vagy más gyökereket –, de meg akarja őrizni saját kultúráját, hagyományait és biztonságát. Mert látják a nyugat-európai nagyvárosok problémáit: terrorveszélyt, integrációs nehézségeket, emelkedő bűnözést.

Orbán Viktor politikája: határozottság Brüsszellel szemben

A dokumentumfilm kitér arra is, hogy a magyar kormány évek óta konfliktusban áll az Európai Unióval a migrációs paktum miatt. Magyarország naponta egymillió eurós bírságot fizet, mert ellenáll a kvótáknak és a migránsok befogadásának. Egy szakértő szerint ez még mindig olcsóbb, mint a német modell költségei (évi 30 milliárd euró a menekültügyi rendszer fenntartására).

Edgington szerint Magyarország politikai akarattal és cselekvéssel védi saját és Európa határait. A demográfiai válságra sem a migrációval válaszol: a kormány az ország GDP-jének körülbelül 5 százalékát fordítja családtámogatási programokra: otthonteremtésre, munkavállalásra, adókedvezményekre. Ennek köszönhetően a születésszám emelkedett 2010 óta, a házasságok száma 30 százalékkal nőtt, a válásoké 26 százalékkal csökkent. Bár a termékenységi ráta az utóbbi években ingadozik és nem éri el a kívánt szintet, a kormány üzenete világos: erős nemzetet erős családokkal kell építeni, nem tömeges bevándorlással.

Nyitókép forrása: Attila Kisbenedek / AFP

***