Magyarország április 12-i parlamenti választási kampánya az országhatárokon túl is folyik, a szerepek váratlan felcserélődésével – írja Techet Péter a Kyiv Independentben.
A Kyiv Independentben Techet Péter magyar publicista fejti ki nézeteit a magyarországi választási kampányról. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök visszafogottságot tanúsított a szlovákiai baloldali nacionalista miniszterelnökkel, Robert Ficóval szemben, miközben Orbán fő kihívója,
Magyar Péter nacionalista retorikát alkalmaz, és a szlovákiai magyar kisebbség védelmezőjeként tünteti fel magát.
„Magyar és a Tisza Párt ezzel nemcsak korrupcióval, gazdasági hanyatlással és demokratikus visszaeséssel vádolja Orbánt, hanem a külföldön élő magyarok elárulásával is. Ennek az eszkalációnak a kiváltó oka egy látszólag történelmi kérdés: a Benes-dekrétumok” – folytatja a szerző.
2025 végén a szlovák parlament új rendelkezést vezetett be a büntető törvénykönyvbe, amely a Benes-dekrétumok nyilvános bírálatát akár hat hónap börtönbüntetéssel is büntethetővé teszi. A kormánypártok szavazataival elfogadott módosítás nemcsak a történelmi emlékezetet védte – büntethetővé tette a másként gondolkodást is.
A második világháború alatt és után Edvard Benes csehszlovák elnök által kiadott Benes-dekrétumok jogi alapot biztosítottak mintegy hárommillió német etnikai és több tízezer magyar vagyonának az elkobzásához. Bár gyakran a fasiszta kollaboránsok elleni intézkedésekként igazolják őket, a rendeletek kollektív bűnösséget róttak ki egész etnikai csoportokra, köztük néhány olyan zsidó holokauszt-túlélőre, akik korábban német vagy magyar nemzetiségűnek vallották magukat. A tágabb cél a háború utáni Csehszlovákia etnikai homogenizálása volt.
Mint Techet írja: Prága és Pozsony évtizedek óta azzal érvel, hogy a rendeletek a történelem elavult maradványai. Csehországban ez az állítás formálisan helytálló: a kisajátítások és kiutasítások már régen befejeződtek.
Szlovákiában azonban ez az érvelés összeomlik. A rendeleteket ma is alkalmazzák.
A Szlovák Földalap többször is elrendelt kártalanítás nélküli kisajátításokat – többek között a pozsonyi infrastrukturális projektek során is – azzal az indokkal, hogy az 1945-ös vagyonelkobzásokat egyszerűen „elfelejtették”, és most visszamenőlegesen kell végrehajtani. Amikor Szlovákia liberális ellenzéki pártja, a Progresszív Szlovákia bírálta ezt a gyakorlatot, a kormány nem vetett véget a kisajátításoknak. Ehelyett kriminalizálta az azokat alátámasztó jogi keretrendszer kritikáját.
Techet Péter szerint Orbán válasza gondosan mérlegelt volt. Miután kezdetben elutasította a nyilatkozni kívánt ügyet, később hangsúlyozta, hogy a magyar törvények nem kriminalizálják a történelmi kérdésekről, például a Benes-dekrétumokról szóló vitákat, és hogy Budapest magyarázatot kér Pozsonytól az új rendelkezés hatályával kapcsolatban. A kormánytisztviselők ismételten elutasították a rendeletek alapjául szolgáló kollektív bűnösség elvét, és támogatást ígértek az érintett magyar etnikai csoportoknak.
„Feltűnően hiányzott azonban a szlovák törvény közvetlen elítélése, illetve Ficóra nehezedő politikai nyomás sem annak visszavonása érdekében” – írja a magyar szerző az ukrán lapban. „Ez a visszafogottság stratégiai számítást tükröz. A szlovákiai magyarok nem rendelkeznek kettős állampolgársággal, ezért nem szavazhatnak a magyar választásokon. Fico ezzel szemben értékes politikai szövetségese Orbánnak európai szinten – különösen mióta a Jog és Igazságosság párt választási vereségét követően Magyarország elvesztette Lengyelországot, amely egykor a legmegbízhatóbb partnere volt Brüsszelben. A Szlovákiával való szövetség fenntartása egyértelműen felülmúlja a külföldön élő magyar kisebbségek védelmét” – áll a cikkben.
A Kyiv Independent magyar szerzője felemlegeti: 2025 májusában, a román elnökválasztás során Orbán Viktor nyíltan támogatta George Simiont, a szélsőjobboldali AUR párt vezetőjét és egy vehemensen magyarellenes nacionalistát, abban a reményben, hogy egy újabb „szuverenitáspárti” szövetségest szerez magának az európai politikában. A kisebbségvédelem ismét a geopolitikai ambícióknak volt alárendelve – írja Techet.
Ezt is ajánljuk a témában
Azzal kampányoltak, hogy ők a brüsszeli LIBE szakbizottság elé viszik a dekrétumok ügyét, de a meghallgatáson fel sem szólaltak, pártcsaládjuk pedig példátlan módon kigolyózta a vitából a felvidéki magyarok valódi képviselőjét.
Magyar Péter eközben a magyarság védelmezőjeként pozicionálja magát. Retorikája nyíltan nacionalista. Fico bírálta, hogy Magyar Szlovákiát „Felvidékként”, azaz „Felső-Magyarországként” emlegette – ez volt a történelmi név, amelyet az 1920-as trianoni békeszerződés előtt használtak. „A választás szándékos volt, a kiábrándult Fidesz-szavazóknak szólt: annak jelzése, hogy ő is nemzeti érzelmű – csak nem korrupt, és hajlandóbb szembeszállni szövetségeseivel, ha a magyar kisebbségeket érinti a helyzet” – fogalmaz a szerző.
Techet Péter szerint az, hogy ez a stratégia sikeres lesz-e a választásokon, továbbra sem biztos.
„De máris egy kellemetlen vitát kényszerített a nyilvánosság elé. Orbán régóta fennálló igénye, hogy minden magyar gyámja legyen, most ütközik azzal a hajlandóságával, hogy tolerálja – és közvetve legitimálja – a velük szembeni diszkriminatív gyakorlatokat, amikor azok baráti kormányoktól származnak.” Magyarország választási kampánya így átterjedt a határokra – és Európa megoldatlan múltjába.
A kérdés most az, hogy az Európai Unió hajlandó-e szembenézni egy tagállam diszkriminatív jogi örökségének fennmaradásával – zárja cikkét Techet Péter.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás
A német kancellár Gdanskban egy Ukrajna újjáépítését szolgáló konferencián beszélt.
A dokumentum külön kitér arra, hogy az iskolákban zajló tanórákon, a pedagógusok és a diákok közötti hivatalos kommunikációban, illetve az intézmények által szervezett különböző programokon az ukrán nyelvet kell használni.
A Fidesz kommunikációs igazgatója a jobboldali média leépítéseire is reagált.
A kormányfő a minap a parlamentben panaszkodott a meghívó elmaradására.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A miniszterelnök az Alaptörvény módosításáról és a Velencei Bizottságról is beszélt a kormányzati tájékoztatón.
A jogállamiság elve azt jelenti, hogy a hatalom minden gyakorlása a jognak van alávetve.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
