Hamarosan megbukik Merz kancellár? Teljes fordulat jöhet Berlinben

Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.

Válthatják az amerikai katonákat az európaiak, ha megvalósul az EU eddigi legmerészebb katonai reformja. Andrius Kubilius uniós védelmi biztos egy önálló, százezer fős állandó gyorsreagálású haderő felállítását szorgalmazza. A biztos állítja: a lépés nem gyengítené, hanem bástyaként erősítené meg a NATO-t.

Andrius Kubilius kendőzetlen őszinteséggel bírálja az Európai Unió jelenlegi védelmi struktúráját. Meglátása szerint a kontinens jelenleg 27 különálló, nemzeti „bonsai-hadsereggel” rendelkezik, amelyek koordinálatlanul, elszigetelten működnek.
„Vajon erősebb lenne az Egyesült Államok, ha 50 különálló állami hadserege lenne egyetlen szövetségi haderő helyett?” – teszi fel a kérdést a biztos, utalva arra, hogy a párhuzamos fegyverbeszerzések és a szétforgácsolt védelmi költségvetések csak gyengítik a kontinenst.

Kubilius szerint a megoldás az integrációban rejlik: a nemzeti széttagoltságot fel kell váltania egy valódi európai védelmi uniónak.
A javaslat leginkább húsbavágó pontja egy állandó, 80 000–100 000 fős közös európai uniós katonai erő felállítása. Erre a gigantikus létszámra a biztos szerint azért van szükség, mert az Egyesült Államok fókusza egyre inkább az ázsiai és az indiai-csendes-óceáni térség felé tolódik.
Washington részéről teljesen reális és világos elvárás, hogy a hagyományos európai védelmet maguk az európaiak lássák el.
A Kubilius által vizionált 100 ezres európai sereg pontosan azt a mintegy 100 000 amerikai katonát lenne hivatott kiváltani, akik jelenleg a kontinens hagyományos védelmi hálójának a gerincét alkotják.
A kritikusok – köztük Mark Rutte NATO-főtitkár – azonnal felesleges párhuzamosságokat és feszültséget vizionáltak a javaslat hallatán,
mondván, egy különálló uniós hadseregnek „Putyin örülne a legjobban”.
A biztos szerint az önálló európai védelmi képességek – saját műholdas felderítés, légi utántöltő kapacitások és a szárazföldi erők – felépítésével végre létrejönne a sokat emlegetett, régóta hiányzó „európai pillér” a NATO-n belül.
Fotó: PATRICK HERTZOG / AFP