Jogállamiság vagy bosszúhadjárat? Magyar Péter kijelentései súlyos vitát robbantottak ki
Elemzők szerint a konkrét büntetőügyekbe való politikai beleszólás alááshatja a jogbiztonságot, és veszélyes fegyverré teheti az állami hatalmat.

Az orosz szövetséges ország katonai állománya 1,2 és 1,32 millió fő között van, emellett 4 millió tartalékossal is rendelkezik.

Szergej Valcsenkó, az MK.ru biztonságpolitikai újságírója szerint az európai országok folyamatosan keresik a konfliktust Oroszországgal, miközben nem veszik figyelembe, hogy Moszkva olyan szövetségest talált, amely önmagában nagyobb hadsereggel rendelkezik, mint egész Európa – írta meg a Portfolio.
Valcsenkó két ügy miatt „ragadott tollat”. Egyrészt Ukrajna 90 milliárd eurónyi hitelt kap az Európai Uniótól, másrészt szerinte az EU teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy a Kreml nyilvánosan közzétett egy „célpontlistát” azokról az európai hadiipari üzemekről, amelyek drónokat gyártanak Ukrajnának.

Az újságíró közben az Oroszországgal hivatalosan szövetséges KBSZSZ tagállamait is bírálta. Azt rótta fel nekik, hogy egyikük sem sietett Moszkva segítségére, amikor a Kurszk régiót részlegesen megszállták. Valcsenkó szerint egy másik ország viszont katonákat küldött Oroszország támogatására, mégpedig Észak-Korea.
Ezt az országot nevezte Oroszország legszorosabb szövetségesének.
Megemlítette azt is, hogy Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter a napokban Phenjanban járt, ahol kitüntette a Kurszk védelmében részt vevő észak-koreai katonákat.
Az orosz szerző ezután Észak-Korea haderejét méltatta. Azt írta, hogy az ország aktív katonai állománya 1,2 és 1,32 millió fő között van, emellett 4 millió tartalékossal is rendelkezik. Hozzátette, hogy Észak-Koreának atomfegyverei is vannak.
Közben a német hadsereg, amely egy európai hadsereg gerincét akarja alkotni, 160 ezer katonával rendelkezik. Más országok, melyek hajlandóak lennének harcolni Oroszországgal, még ennél is kisebbek. Valcsenkó ezt követően arról írt, hogy Phenjan a világ egyik legnagyobb tüzérségi erejével és jelentős nagy hatótávolságú csapásmérő képességgel rendelkezik. Arról ugyanakkor nem tett említést, hogy az európai haderők és Észak-Korea között jelentős technológiai és hírszerzési különbségek vannak, többek között a célkereső rendszerek, a légierő, a radarok, a műholdas felderítés és az elektronikai hadviselési rendszerek terén.
Nyitókép: KIM Won Jin / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
Elemzők szerint a konkrét büntetőügyekbe való politikai beleszólás alááshatja a jogbiztonságot, és veszélyes fegyverré teheti az állami hatalmat.
