Pénz, propaganda, spionok: így akarják befolyásolni a magyar választást – II. rész
Szabotázs, ügynökhálózatok és nyílt fenyegetések: a Magyarország elleni beavatkozás új szintre lépett a választás előtt.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
„Mély aggodalmát” fejezte ki Christopher H. Smith és Andy Harris amerikai republikánus kongresszusi képviselő az Európai Bizottság és annak elnöke, Ursula von der Leyen felé a magyar választásokba való beavatkozásuk miatt.

Amerikai kongresszusi képviselők levélben kérik számon a Bizottságtól és Ursula von der Leyentől a magyar választásokba való beavatkozásukat. Választ várnak az európai szövetségeseiktől arra: miért zsarolják Magyarországot pénzügyi források visszatartásával annak érdekében, hogy a Brüsszel által támogatott jelöltet válasszák meg a magyarok, és kérik, hogy mutassák be, miként avatkoznak bele a digitális tér cenzúrázásán keresztül a magyar választásba.
Mint írják: a Magyarországon megrendezésre kerülő választásokkal összefüggésben „az Európai Bizottság és más európai uniós intézmények által hozott intézkedések messze túllépték” az ilyenkor szokásos politikai véleménynyilvánítás kereteit.

Ezt is ajánljuk a témában
Szabotázs, ügynökhálózatok és nyílt fenyegetések: a Magyarország elleni beavatkozás új szintre lépett a választás előtt.

Christopher H. Smith és Andy Harris levelében rávilágított, hogy
ezek a lépések összességükben „közvetlen és közvetett beavatkozás mintázatát mutatják” Magyarország belpolitikájába, médiájába és civil társadalmi környezetébe a választási időszakban.
Ezzel – szögezik le – az Európai Unió azt kockáztatja, hogy „aláássa az intézményi semlegességébe vetett bizalmat, valamint a tagállamok szuverén demokratikus folyamatainak tiszteletét”.
Kifejtették, hogy a Magyarországon működő médiaszervezetek, érdekvédelmi csoportok és civil szervezetek uniós finanszírozás-struktúrája, pénzügyi támogatása során
túlnyomórészt azok részesülnek előnyben, „amelyek kritikusak a jelenlegi kormánnyal szemben”;
választási időszakban ez „konkrét módon hozzájárul” az információs környezet, a választói vélemény alakításához. Mindez – szögezték le – ahhoz a „széles körben elterjedt felfogáshoz vezetett, hogy az uniós intézmények aktív és pártos résztvevői Magyarország belpolitikájának”.
Ezt is ajánljuk a témában
A burjánzó korrupció és Washington látványos távolodása után Zelenszkijék a magyar választást vették célba. A Stratéga vendége Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

A szenátorok a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjal (DSA) kapcsolatban is kifejezték aggodalmukat, mint írták: Magyarországon korlátozhatják, a platformokról eltávolíthatják a politikai véleményeket – különösen azokat, amelyek a jelenlegi magyar kormány álláspontjával egyeznek.
Mindez az amerikai képviselők szerint nem csupán Magyarország szempontjából aggasztó, hanem egyúttal az egész európai demokratikus működés hitelességét veszélyezteti.
A levélírók hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatai jelenleg erősebbek, mint valaha, az országok együttműködése „kölcsönös tiszteleten alapul”, folyamatosan mélyül.
Christopher H. Smith és Andy Harris egyértelművé tették: választ várnak – különösen – arra vonatkozóan, hogy
milyen szerepet játszik az Európai Bizottság a magyar belpolitikai folyamatok befolyásolásában.
A szenátorok a fentiekkel kapcsolatban, levelük zárásaként 5 pontos kérdéssort küldtek Ursula von der Leyennek, megköszönve, hogy „haladéktalanul foglalkozik” a „fontos kérdésekkel”.
Nyitókép: Magyar Péter/Facebook