Egyre nagyobb az aggodalom Európában: semmi sem úgy alakul Magyarországon, mint ahogyan tervezték

Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.

Az amerikai szövetségeseknél az öböl menti térségben úgy tűnik betelt a pohár és beszállnak az Irán elleni háborúba. Szaúd-Arábia megnyitotta légibázisát az amerikai erők előtt és fontolgatja a katonai csatlakozást, az Egyesült Arab Emírségek pedig zárolja az iráni kötődésű pénzügyi intézményeket.

Az arab monarchiák stratégiai türelme elfogyott: bár az Öböl-menti államok évekig próbáltak egyensúlyozni az Egyesült Államok és regionális riválisuk, Irán között, a Teherán által vezérelt folyamatos drón- és rakétatámadások, valamint a Hormuzi-szoros megbénítása kényszerpályára állította Rijádot és Abu-Dzabit. Az amerikai szövetségeseknél az öböl menti térségben úgy tűnik betelt a pohár és előbb-utóbb beszállnak az Irán elleni háborúba.
Szaúd-Arábia, amely korábban mereven elzárkózott attól, hogy területét Irán elleni akciókra használják, irányt váltott. Meg nem erősített források szerint Mohamed bin Szalmán koronaherceg engedélyezte az amerikai erőknek a Vörös-tenger melletti King Fahd légibázis használatát.

Miután Irán közvetlenül támadta a szaúdi energialétesítményeket és a fővárost, a királyság vezetése úgy látja: az elrettentés helyreállítása már csak katonai úton lehetséges.
„A türelmünk nem korlátlan”
– figyelmeztetett Faisal bin Farhan külügyminiszter, jelezve, hogy a nyílt hadviselésbe való belépés már csak idő kérdése.
Miközben a katonai részvételről még folyik a belső vita, az Egyesült Arab Emírségek gazdasági fronton már támadásba lendült. Dubajban bezárták az iráni rezsimhez és a Forradalmi Gárdához (IRGC) köthető kulcsfontosságú intézményeket – köztük az iráni kórházat is –, elvágva Teherán egyik utolsó pénzügyi mentőövét.
Abu-Dzabi több milliárd dollárnyi iráni vagyon befagyasztásával fenyeget, ami végzetes csapást mérhet a már amúgy is infláció sújtotta perzsa gazdaságra.
A feszültséget tovább szítja Teherán legújabb követelése: a Szuezi-csatornához hasonlóan vámot akarnak szedni a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóktól.
Ez a globális energiabiztonságot fenyegető lépés, kiegészülve a katari és kuvaiti energiaközpontok elleni legutóbbi támadásokkal, egységbe kovácsolta az arab államokat.
Az arab vezetők paradox helyzetben vannak:
miközben sürgetik a Trump-adminisztrációt, hogy „végezze el a munkát” és semmisítse meg Irán katonai képességeit, rettegnek is a következményektől.
Félnek, hogy egy hirtelen amerikai kivonulás esetén egyedül maradnak a bosszúszomjas Iránnal szemben. Amerika hazamegy a bombázások után, de ők továbbra is ott maradnak.
A diplomáciai megoldásokba vetett hit szertefoszlott. Az Öböl-menti államok felismerték: hiába a dollármilliárdos befektetések és a biztonsági partnerség, az események irányítása kicsúszott a kezükből.
Izrael és az USA offenzívája, valamint Irán agressziója közé szorulva a monarchiák számára már nem az a kérdés, hogy részt vesznek-e a konfliktusban, hanem az, hogy mikor válik a részvételük visszavonhatatlanul nyílttá.
Nyitókép: Evelyn Hockstein / POOL / AFP
