Egyre nagyobb az aggodalom Európában: semmi sem úgy alakul Magyarországon, mint ahogyan tervezték

Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.

Újabb fordulat körvonalazódik a közel-keleti konfliktus árnyékában, amely komoly geopolitikai következményekkel járhat. Az iráni helyzetet jelentősen befolyásolhatja, hogy Moszkva titokban drónokat és más támogatást küldhet Teheránnak, ami új válaszlépéseket kényszeríthet ki Washingtonból.

A Financial Times értesülései szerint Oroszország előrehaladott állapotban van egy több lépcsőben zajló szállítási folyamatban, amelynek keretében drónokat, valamint gyógyszereket és élelmiszert juttat Iránba. A nyugati hírszerzési jelentések alapján Moszkva ezzel nemcsak humanitárius segítséget nyújt, hanem katonai szempontból is igyekszik megerősíteni szövetségesét.
A lap információi szerint az orosz és iráni vezetők már napokkal azután titkos tárgyalásokat kezdtek a drónok szállításáról, hogy Izrael és az Egyesült Államok csapásokat hajtott végre Teherán ellen. A szállítások előkészítése már március elején megkezdődött, és a folyamat várhatóan a hónap végére lezárul.

A nyugati források szerint ez lehet az első alkalom, hogy Moszkva hajlandó fegyvereket biztosítani Irán számára a jelenlegi konfliktus során. Egy magas rangú nyugati tisztviselő úgy értékelte, hogy Oroszország ezzel nemcsak az iráni katonai képességeket kívánja erősíteni, hanem a teheráni politikai rendszer stabilitását is támogatja. A Kreml ugyanakkor hivatalosan visszafogottan reagált a hírekre. Dmitrij Peszkov szóvivő úgy fogalmazott:
Most rengeteg álhír kering. Egy dolog azonban igaz — folytatjuk a párbeszédet az iráni vezetéssel.
A hírszerzési jelentések szerint egyelőre nem ismert pontosan, milyen típusú drónok kerülhetnek Iránhoz, de felmerült, hogy Oroszország a Geran–2 típusú eszközöket is átadhatja, amelyek az iráni Sahíd–136-os konstrukció továbbfejlesztett változatai.
Az együttműködés különösen érdekes annak fényében, hogy az elmúlt években éppen Moszkva támaszkodott az iráni dróntechnológiára az orosz–ukrán háborúban. Nicole Grajewski, a párizsi Sciences Po egyetem Oroszország–Irán kapcsolatait kutató szakértője szerint:
Az oroszok jelentősen továbbfejlesztették a Sahíd drónokat, többek között a hajtóművek, a navigáció és az elektronikai zavarás elleni képességek terén. Ezek a rendszerek így már fejlettebbek, mint amelyeket Irán saját maga gyártott.
Ez azt is jelentheti, hogy Teherán nem egyszerűen új eszközökhöz jut, hanem olyan technológiához is, amelyet saját rendszereinek fejlesztésére használhat fel. A szakértők szerint Irán számára nem a mennyiség, hanem a minőség a kulcs. Antonio Giustozzi, a a Royal United Services Institute (RUSI) brit védelmi és biztonságpolitikai kutatóintézet vezető kutatója szerint:
Nincs szükségük több drónra. Jobb drónokra van szükségük. A fejlettebb képességeket keresik.
Irán az elmúlt időszakban több mint háromezer egyirányú támadó drónt vetett be a Közel-Keleten, amelyek alacsony előállítási költségük miatt a katonai stratégia meghatározó elemeivé váltak. Az orosz fejlesztések beépítése azonban jelentősen növelheti ezek hatékonyságát.
Bár Moszkva láthatóan hajlandó bizonyos szintű katonai támogatást nyújtani, nem lép át minden határt. A jelentések szerint Irán kérte az egyik legfejlettebb orosz légvédelmi rendszer, az S–400 átadását is, ám ezt a Kreml elutasította.
Nyugati tisztviselők szerint ennek oka, hogy egy ilyen lépés közvetlen konfrontációhoz vezethetne az Egyesült Államokkal.
Az S–400 rendszer használata ráadásul komoly kiképzést igényelne, ami azt jelentené, hogy orosz személyzet is részt venne az amerikai repülőgépek elleni műveletekben.
Ezzel párhuzamosan ugyanakkor Moszkva humanitárius támogatást is biztosít. A hivatalos közlések szerint Oroszország már több mint 13 tonna gyógyszert juttatott el Iránba Azerbajdzsánon keresztül, és a szállítások folytatását is tervezi. A két ország kapcsolata az elmúlt években fokozatosan szorosabbá vált, amit egy tavaly aláírt stratégiai partnerségi megállapodás is jelez. Ugyanakkor ez az egyezmény nem tartalmaz kölcsönös védelmi kötelezettséget, ami azt mutatja, hogy a felek továbbra is igyekeznek elkerülni a teljes katonai összefonódást.
A kialakuló helyzet komoly kihívás elé állíthatja az Egyesült Államokat. Donald Trump elnök számára kulcskérdés lehet, hogy miként reagál az iráni-orosz együttműködés erősödésére.
Amennyiben Moszkva valóban fejlettebb fegyverrendszerekkel támogatja Teheránt, az nemcsak a közel-keleti konfliktus erőviszonyait módosíthatja, hanem a globális hatalmi egyensúlyt is befolyásolhatja. Az iráni katonai képességek javulása ugyanis közvetlen hatással lehet a térség biztonságára és az amerikai érdekekre.
Nyitókép: Alexander KAZAKOV / POOL / AFP