A Trump-adminisztráció legbefolyásosabb minisztere érkezik Budapestre. Portré Marco Rubióról.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt: Marco Rubio amerikai külügyminiszter február 15-16-án ellátogat Budapestre és Pozsonyba. Rubio Henry Kissinger óta ő az első, aki nemcsak külügyminiszter hanem az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is egyben.
Ezenkívül több ideiglenes pozíciót is betöltött, amelyből mém is vált, miszerint ha bármelyik pozíció megüresedik azt automatikusan Rubio kapja. Az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt a népszerűsége, és JD Vance mellett neki van a legnagyobb esélye arra, hogy Trump utódja legyen. Rég nem volt olyan befolyásos külügyminisztere az Egyesült Államoknak, mint Marco Rubio, akinek budapesti látogatása előtt összegyűjtöttünk mindent, amit érdemes lehet tudni a politikusról.
Marco Rubio 2015-ben tűnt fel először az amerikai politika nagyszínpadán, mikor ő is elindult a republikánus jelöltségért. Florida állam szenátoraként mérsékelt, hagyományos republikánus vonalhoz tartozott, úgynevezett„Bush republikánus” volt. A verseny során kemény összeütközésekbe került Trumppal, aki a „Kis Marco” gúnynevet adta neki. Rubio felvállalta a sárdobálást, de esélye sem volt a milliárdossal szemben.
Miután Trump győzött, sok korábbi kihívó küzdött azzal, hogyan is rehabilitálják az elnökkel való kapcsolatukat. Trump meglepően megbocsájtónak bizonyult Rubióval szemben, aki korábban „szélhámosnak” nevezte őt.
Mivel azonban 2016-ban szinte a teljes Rebublikánus Párt azon dolgozott, hogy megállítsa őt, Trumpnak nem nagyon volt más választása, minthogy feledékenynek mutatkozzon. Marco Rubiónak jobban sikerült a rehabilitáció, mint bárki másnak. Az első adminisztráció alatt jó kapcsolatot épített Trump legközelebbi szövetségeseivel, de soha nem lobbizott pozíciókért. 2024-ben megerősítette a szövetséget azzal, hogy nem indult el az elnökjelöltségért Trumppal szemben. Végül ennek az lett az eredménye, hogy ő kapta az amerikai kormányzat talán legfontosabb pozícióját: a külügyminiszteri tárcát.
Rubio kinevezését az összes szenátor megszavazta, ami jelzi, hogy a szenátuson belül is tisztelik őt. Mivel Trump első éve kiemelten a külpoltikára koncentrált, ezért Rubio szerepe is létfontosságúvá vált. Trump három jelentős ügyre koncentrált:
Ezek közül Rubio kiemelten foglalkozott Venezulával, és talán ezen a területen volt a legnagyobb hatása
Ami Ukrajnát illeti a háború elején Rubio még Ukrajna nagy mértékű támogatása mellett volt, de ahogy telt az idő egyre inkább a háború tárgyalásos befejezését támogatta. Már 2024-ben a következőt nyilatkozta:
„Úgy gondolom, hogy az ukránok hihetetlenül bátrak és erősek voltak az Oroszország elleni küzdelmükben. De végső soron mi itt egy patthelyzetet finanszírozunk, és ennek véget kell vetni. Úgy gondolom, hogy a józan észnek kell érvényesülnie. Nem kell Vlagyimir Putyin rajongójának lenni ahhoz, hogy a háború befejezését akarjuk.”
Ezt az álláspontot konzisztensen képviselte, de a konkrét tárgyalások során csak háttérszerepet játszott.
Ami Gázát illetti, Rubio a hagyományos Izrael-barát vonalba tartozik a Republikánus Párton belül, és mivel Trump is ezt képviseli, ezért ebben a kérdésben nem kellett változtatnia az álláspontján.
Ami Venezuelát illetti, az egyértelműen a külügyminiszter hatását mutatja, és nem véletlen, hogy Maduro elfogását követően Rubioval közösen tartotta a sajtótájékoztatót. Rubio támogatja a kubai rezsimváltást is, és nagy az esély arra, hogy ez meg történik az adminisztráció alatt.
Mielőtt Rubio csatlakozott volna Trumphoz, egy hagyományosabb republikánus vonalat képviselt több fontos kérdésben. Legnagyobb pártfordulását a bevándorlás kérdésében élte át. Szenátori karriejének az elején ugyanis támogatta, hogy az illegális bevándorlók amnesztiát kapjanak. A magyar kormánnyal kapcsolatban sem volt mindig jó véleménye. 2019-ben mikor Orbán Viktor Washingtonba látogatott Rubio egyike volt azon levél aláíróinak, amelyben a Kongresszus több tagja aggodalmát fejezte ki a magyarországi állapotokkal kapcsolatban.
„Az elmúlt években a demokrácia Magyarországon jelentősen meggyengült. ... Orbán kormányzása alatt a választási folyamat kevésbé versenyképessé vált, és az igazságszolgáltatás egyre inkább az állam ellenőrzése alá került”
– írta Jim Risch, a republikánus szenátusi külügyi bizottság elnöke és Bob Menendez, a bizottság vezető demokrata tagja Trumpnak címzett levelükben. Azonban az elmúlt hat évben jelentősen megváltozott a republikánusok hozzáállása Magyarországhoz, és ahogy Rubio több kérdésben is megvátoztatta a véleményét, ez vonatkozott a magyar kormányra is.
A második Trump kormányzat jelentős változást hozott még az elsőhöz képest is. Robert Palladino, aki tavaly ideiglenes ügyvivője volt a következőképp fogalmazta meg ezt a változást: „Marco Rubio külügyminiszter azért küldött ide, hogy biztosítsa, Amerika egységes, határozott, magabiztos hangon szólaljon meg Közép-Európában. Amióta megérkeztem, visszatértem a diplomácia hagyományos formájához, vagyis jelen vagyok és figyelek; megadom a tiszteletet, nem pedig kioktatok. Ez azt jelenti, hogy nem konfrontálódunk sajtótájékoztatók útján. Az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatokban jelentős megújulásnak lehetünk tanúi, amely kölcsönös tiszteleten, közös értékeken és szívélyességen alapul, a lendület valódi, és a legmagasabb szintről indul” – mondta Palladino a Mandinernek. Várhatóan Rubio hasonló álláspontot fog Budapesten is képviselni.
Ezt is ajánljuk a témában
Megújuló barátság és a politikai kioktatás vége. Az ideiglenes amerikai nagykövetségi ügyvivővel beszélgettünk, aki márciusban váltotta David Pressmant. Interjúnk.
Az Egyesült Államok európai politikája az elmúlt egy évben hullámzó volt, és sokan aggodalmukat fejezték ki az amerikai-európai kapcsolatok alakulása miatt. Az adminisztráció sokkal szívesebben tárgyalt adott európai kormányokkal, mint Brüsszellel. Az európai vezetők remélték, hogy Trump szép szavakkal megnyerhető lesz, de az első jelentős sokk éppen egy éve a Müncheni Biztonsági Konferencia alatt érte őket, mikor JD Vance kemény kritikát fogalmazott meg az európaiakkal szemben, akiket azzal vádolt, hogy nem tartják fenn a nyugati civilizáció értékrendjét. Ez megalapozta az elmúlt egy évet, amely során Amerika nyilvánvalóvá tette, hogy bár szövetségesnek tekinti Európát, a saját érdekeit előbbrevalónak tartja, és ezt az öreg kontinenssel szemben is képviselni fogja.
Idén nem JD Vance, hanem Marco Rubio képviselte a müncheni eseményen az amerikai kormány álláspontját. Rubio egy sokkal visszafogottabb és diplomatikusabb hangnemet használt, bár kritizálta az európai kormányok hozzáállását a migrációhoz.
„Nem a válásra törekszünk, hanem egy régi barátság újjáélesztésére és az emberiség történelmének legnagyobb civilizációjának megújítására”
– mondta, hozzátéve, hogy fontos Európa túlése. Bár pár éve még felháborodtak volna Rubio beszédén Trump és Vance után szinte ünnepelték a külügyminiszter szavait az európai vezetők.
Marco Rubio látogatása Budapesten pár héttel azután lesz, hogy Donald Trump támogatását fejezete ki Orbán Viktor iránt az áprilisi választás előtt.
Rubio várhatóan sokkal szakmaibb és távolságtartóbb lesz, mint főnöke.
Az amerikai hivatalos bejelentés szerint a béke és az energetikai együttműködés lesz elsősorban napirenden.
Nyitókép: Mandel NGAN / POOL / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A nemzetközi jog alapján az amerikai külügyminiszter különleges védelemre jogosult.
Ezt is ajánljuk a témában
Még egy év sem telt el Donald Trump második elnökségéből, de már megkezdődött a harc, hogy ki legyen Trump MAGA bázisának a 2028-as jelöltje.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az emberek magyarázatot várnak Ausztriától és Ukrajnától.
A Barátság kőolajvezeték elzárása a gyakorlati példája annak, hogyan működik együtt a nagytőke és a politikai elit a közelgő magyar választás előtt.
Egyúttal bocsánatot kért, és kommunikációs félreértéssel magyarázta a légitámadások megindítását.
Az ukrán elemző nyíltan elismeri, hogy Ukrajna politikai okokból nem nyitja újra a kőolajvezetéket.
A magyar miniszterelnök videóüzenetben utasította vissza Zelenszkij katonai fenyegetését.
Roger Köppel, a Die Weltwoche főszerkesztője: Miközben Kijevben elszabadult a megalománia, a nyugati média mélyen hallgat a botrányról.
Lukács Nikolasz Rókával debütál a Mandineren Hajdú Péter Frizbije!
De azt nem gondolná, hogy bizonyítania kellene bárkinek.
