Exkluzív interjú David Pressman utódjával: Magyarország követendő példa – Robert Palladino a Mandinernek!

Hajdú Tímea és Veczán Zoltán interjúja a Mandiner-hetilapban

Miként változtatta meg Donald Trump elnök érkezése az amerikai külpolitikát?
Nagy változásokat tapasztalhatunk. Marco Rubio külügyminiszter azért küldött ide, hogy biztosítsa, Amerika egységes, határozott, magabiztos hangon szólaljon meg Közép-Európában. Amióta megérkeztem, visszatértem a diplomácia hagyományos formájához, vagyis jelen vagyok és figyelek; megadom a tiszteletet, nem pedig ki­oktatok. Ez azt jelenti, hogy nem konfrontálódunk sajtótájékoztatók útján. Az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatokban jelentős megújulásnak lehetünk tanúi, amely kölcsönös tiszteleten, közös értékeken és szívélyességen alapul, a lendület valódi, és a legmagasabb szintről indul. Ez az elnöktől, a külügyminisztertől és a magyar vezetőktől is jön, akik hisznek abban, hogy közös értékeket képviselünk a határok, a családok és a nemzeti büszkeség tekintetében.

Miben nyilvánul meg kézzelfoghatóan a magyar­–amerikai együttműködés?
Csak egy példa: ezen a héten ünnepeljük egy közös programunk, a Nemzetközi Rendészeti Akadémia (ILEA) létrejöttének a harmincadik évfordulóját, ez idő alatt sok rendőrt, ügyészt és nyomozót képeztünk ki. Ez jó példa arra, hogy milyen sikereket érhetünk el, ha együtt dolgozunk. Vagy itt van a győzelem napjának a nyolcvanadik évfordulója. Ez szintén lehetőség arra, hogy megemlékezzünk amerikaiak és magyarok nemzedékeiről, amelyek a 20. században együtt harcoltak a zsarnokság ellen. Az áldozatvállalás és a szolidaritás öröksége még mindig erős, és ma is inspirálja együttműködésünket a biztonságpolitika terén. Végül pedig hálával említeném a csapatomat a nagykövetségen, magyarokat és amerikaiakat. Igazi patrióták, akik Trump felhívására cselekszenek. Ők a motorjai mindennek, a kapcsolatok újjáéledésének, és megtiszteltetés számomra, hogy vezethetem őket.

Mik Donald Trump prioritásai Közép-Európában?
Az elnök egyértelművé tette, hogy az „Amerika az első” jelszava nem azt jelenti, hogy „kizárólag Amerika”, hanem azt, hogy a barátokkal és a szövetségesekkel együtt állunk ki azért, ami fontos. Ez a szuverenitás, a biztonság és a közös értékek. Trump egy üzletember tisztánlátását és egy hazafi elkötelezettségét hozza a külpolitikájába. Marco Rubio hat pillért nevezett meg, amely az „Amerika az első” külpolitikáját valósítja meg: a tisztességes kereskedelem biztosítását, az energia- és kiberbiztonság terén betöltött vezető szerep visszaállítását, a rosszindulatú befolyással szembeni fellépést, a határok biztonságának garantálását, az ellenséges erőkkel szembeni küzdelmet Kínában és azon túl, valamint a tartós béke előmozdítását Ukrajnában és a Közel-Keleten. Ez azért szükséges, mert ha nincsenek prioritások, ha minden fontos, akkor semmit nem lehet elérni. Most egy dinamikus változásnak vagyunk tanúi: elmozdulunk a bürokratikus sodródástól a céltudatos vezetés felé.

Említette az energiapolitikát – tengeri kikötő híján Magyarország nyilvánvalóan ki van téve az orosz energiahordozóknak, amelyektől az Európai Unió teljesen megszabadulna. Önök hogyan látják a helyzetet?
Az EU energiapolitikájáról szóló vitát Brüsszelre és Budapestre hagynám – ez az ő dolguk. Azt viszont elmondhatom, hogy erős vezetésének köszönhe­tően az Egyesült Államok a világ első számú olaj- és gáztermelőjévé vált. Senki még csak meg sem közelített minket. Ennélfogva készen állunk arra, hogy segítsünk Magyarországnak, legyen szó lng-ről, nukleáris reaktorok üzemanyagáról vagy új, fejlett nukleáris technológiáról – nálunk mindez megvan, a legjobb minőségben. Az Egyesült Államok együtt akar működni Magyarországgal abból a célból, hogy ne legyen kiszolgáltatva egyetlen országnak sem, különösen ne Oroszországnak. Az energiabiztonság nemzetbiztonság is, és büszkék vagyunk arra, hogy megbízható, erős és elkötelezett partnerei lehetünk Magyarországnak a jövőben.

David Pressman volt nagykövet számos vádat fogalmazott meg Magyarországgal kapcsolatban, amelyeket néhány napja a CNN-nek is megismételt: említette a hatalmas korrupciót, illetve a kisebbségek és az lmbtq emberek elnyomásáról beszélt. Önnek milyenek az első benyomásai?

és nem fogunk aktivista irányvonalat követni. Nem fogunk a nagykövetség erkélyéről kultúrharcot vezetni. Az amerikai az egyetlen zászló, amelyet kitűzünk az épületre. Nem lesz kioktatás, és nem mikromenedzselünk, nem folyunk bele minden apróságba, csak eredmények lesznek. Feladatunk az amerikai érdekek védelme, a szövetségesek támogatása és a kölcsönös tiszteleten alapuló partnerség előmozdítása. Magyarország megérdemli ezt, és a Trump-kormányzat meg is adja önöknek.

Sokan még mindig bíznak abban, hogy Trump békét hozhat Ukrajnába. Az utolsó hetek nem voltak könnyűek. Hogyan látja az amerikai kormányzat a béketárgyalások állását?
Trump az egyetlen vezető, aki mind a két oldallal tud beszélni, és komolyan is veszik. Tisztázzuk: ennek a háborúnak nincs katonai megoldása. Putyin nem tudja elfoglalni egész Ukrajnát, és Ukrajna nem tudja visszatolni Oroszországot a 2014-es határok mögé. A kérdés az, hogy kinek van kellő bátorsága, hogy megállítsa a vérfürdőt. Trump elnöksége első száz napjában határozott lépéseket tett a valódi béketárgyalások lehetőségének megteremtésére. Marco Rubio külügyminiszter, Steve Witkoff nagykövet és Keith Kellogg altábornagy, ukrajnai különmegbízott kemény munkát végeznek. Évek óta először van némi elképzelésünk arról, hogy mit fogadna el mindkét fél. Trump hisz az erő általi békében és az eredmények elérésében, és nem fogja a végtelenségig elnyújtani a mostani helyzetet. Ha a felek nem gondolják komolyan, akkor újra kell értékelnie az Egyesült Államok részvételének mértékét. Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy Magyarország régóta a béke szószólója, és ezért az Egyesült Államok rendkívül hálás. Az elnök nagyra értékeli Magyarország elvi alapokon nyugvó álláspontját.

Marco Rubio egy hónappal ezelőtt azt mondta: „hamarosan tudni fogjuk, hogy komolyan gondolja-e Oroszország a békét”. Tudják már?
Egyre többet tudunk, és úgy gondoljuk, hogy hamarosan még jobban fogjuk érteni a helyzetet. Ahogy mondtam, 

és nem fogja húzni az időt; de értelmezésünk szerint közeledünk a célhoz. A diplomáciai út nehéz, és a kemény munka folytatódik.

Kit vagy mit tart a béke legnagyobb akadályának?
Az akadály nem egy konkrét személy, hanem egy­fajta gondolkodásmód. Washington és Európa egyes részei túl sokáig ragaszkodtak a szlogenekhez ahelyett, hogy megoldást kerestek volna. De ez megváltozott. Olyan vezetőkre van szükségünk, akik szembenéznek a tényekkel, és békét teremtenek. Trumpnak megvan ehhez a bátorsága. Amire most szükség van, az a hajlandóság és a képesség arra, hogy a világot olyannak lássuk, amilyen, és hogy felismerjük, a konfliktusnak nincs katonai megoldása, katonai úton egyik fél sem nyerhet. A feleket olyan módon kell összehozni, hogy az mindkettőjüknek előnyös legyen, és közben valódi eredményeket érjünk el.

Nagy visszhangot váltott ki a USAID átalakítása Trump elnökségének első heteiben: a baloldal a humanitárius segítségnyújtás leállításával vádolta a kormányt, a jobboldal pedig ünnepelte, hogy az Egyesült Államok nem finanszírozza a woke projekteket. Mi történt a USAID-vel?
Véget vetettünk az iránytalan költekezésnek és az ideológiavezérelt külföldi segélyprogramoknak. A segítségnyújtásnak stratégiai célokat kell szolgálnia, nem társadalmi kísérleteket. Marco Rubio több mint 80 milliárd dollár értékű támogatást és szerződést szüntetett meg, amely nem volt összhangban az amerikai értékekkel vagy érdekekkel. Jelenleg nincsenek USAID-projektek Közép-Európában. De ez nem azt jelenti, hogy felhagynánk a segítségnyújtással – épp ellenkezőleg: mostantól célzottabb, okosabb és a partnerország prioritásait tiszteletben tartó támogatásokat nyújtunk. Magyarországnak joga van a kulturális önrendel­kezéshez, hiszen keresztény örökségből származó értékeit demokratikus eszközökkel emelte alkotmányos szintre. Amikor külső szereplők manipulálják a közbeszédet vagy irányítják a hazai intézményeket, az nem más, mint a szuverenitás aláásása. Ígérhetem: a jelenlegi amerikai kormány alatt Magyarország biztos lehet abban, hogy az Egyesült Államok tiszteletben tartja annak jogát, hogy a saját útját járja.

A Donald Trump által is gyakran említett woke-izmus erősen jelen volt mind önöknél, mind az EU-ban, az elnök viszont inkább a zsidó–keresztény értékrendet hangsúlyozza. Mi a legnagyobb kihívás ennek érvényesítésében?

Ezért van természetes összhang köztünk most. A legnagyobb kihívás pedig nem politikai, hanem kulturális, mégpedig az olyan eszmék lassú pusztulásával, mint az igazság, a hagyomány vagy a felelősség. Trump szeretné helyreállítani azokat a dolgokat, amelyek valóban működnek – ez pedig az erős családokkal és a közös értékekkel kezdődik. Így a „rekonkviszta” nemcsak szükséges, hanem régóta esedékes is.

Vannak, akik elnyomásként élik meg a család és a nemzeti szuverenitás visszahelyezését ebbe a magasságba.
Ezzel nem értünk egyet. Magyarország példáját sok szempontból követendőnek látjuk. Az önök hazája megmutatja más nemzeteknek, hogy ezek az értékek miért fontosak, és milyen irányba lehet előrelépni. Az Egyesült Államok nem azért van itt jelen, hogy bármit is rákényszerítsen másokra, hanem hogy partnerként működjön együtt. A magyar–amerikai kapcsolatok régre nyúlnak vissza, és biztosabb alapokon állnak, mint az éppen aktuális politikai vezetés. Ez különleges kötelék, amely továbbra is összeköt bennünket, s amely a kölcsönös tiszteleten, a közös értékeken és a jövő iránti közös felelősségen alapul. Trump elnöksége alatt befektetünk ezekbe a kapcsolatokba, és új célt adunk nekik. Büszke vagyok arra, hogy itt lehetek, megtiszteltetés. Optimista vagyok. Ez nem csak diplomácia – ez a barátságunk megújítása is.

Trump gyakran emlegeti, hogy ő az üzleti világból érkezik. Mi a legjobb megközelítés, amit egy ország alkalmazhat vele szemben, különösen a kereskedelmi kapcsolatok és a vámok terén?
Azt mondanám, hogy aki tisztességes ajánlatot tesz az asztalra, azt tárt karokkal fogadjuk. Trump üzletember, nem vaskalapos dogmatikus. Viszont nem fogja eltűrni azokat az egyensúlytalanságokat, amelyek az amerikai munkavállalókat sújtják, vagy veszélyeztetik a nemzetbiztonságot. Vegyük az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonyát: két hasonló méretű gazdaság között ilyen nagy kereskedelmi különbség fenntarthatatlan. A vámokra nem büntetésként kell tekinteni, hanem eszközként, amely korrigálja az igazságtalanságokat, és ösztönzi a hazai beruházásokat. Trump célja, hogy az országa erősebb legyen – és ebből a megerősödött Egyesült Államok barátai, így Magyarország is profitálni fognak.

A vámunió miatt a német autóipart sújtó vámok minket is érintenek. Ebben az összetett helyzetben hogyan tud az USA pragmatikus lenni?
Ami az autóipart illeti, az Európai Unió 10 százalékos vámot érvényesít az amerikai autókra, az Egyesült Államok viszont csak 2,5 százalékost az európaiakra. Az elnök úgy véli, ez nem fenntartható, nem kölcsönös és nem igazságos. Mindezek tehát fókuszban maradnak. De Trump gyakorlati ember, nem ideológus. Ha tisztességes ajánlatot kap, el fogja fogadni.

A végén egy személyes kérdés: mik az első benyomásai Magyarországról?
Még tanulom a nyelvet, egyelőre a „jó reggelt kívánok” a kedvencem. A gulyás és a paprikás csirke méltán híres, nagyon ízlett – ezek lennének a listám élén. Talán nem hangzik olyan izgalmasan, mint a kürtőskalács, de maradok a klasszikusoknál. Ami a helyeket illeti, Hollókő húsvétkor csodálatos volt – látni, ahogy a fiúk vízzel locsolják a lányokat, igazán különleges élmény. Voltam a nyugati határ mentén Velemben is, ami szintén emlékezetes volt. Jó néha kiszakadni a nagyvárosból és „valódi” emberekkel találkozni. Érdekes volt, hogy ott rejtették el a Szent Koronát a második világháború végén, onnan került az amerikaiakhoz. Velemben egy táblát is felavattak Jimmy Carter elnökre emlékezve. Szeretem Budapestet is, világszínvonalú, és lenyűgöz az itt érzékelhető történelem. A nemzeti büszkeség erős, és látni, hogy mindenhol épül a város – inspiráló a megújulás érzése. Csodás színházakban és sok koncerten jártam, a zenei kultúra szintén kiemelkedő, ez a részt vevő közönségen is meglátszik, ami ritkaság. Azt hiszem, ezek azok a dolgok, amelyek különösen megérintettek.

Nyitókép: Földházi Árpád