Átfogó költségvetési reformra készül az Európai Bizottság, amely új bevételi forrásokkal és „uniós adókkal” alakítaná át a közös kasszát. A kritikusok szerint azonban Ursula von der Leyen terve valójában a tagállamok pénzügyi mozgásterének fokozatos szűkítését hozhatja.
Látványos modernizációként tálalja az Európai Bizottság, valójában azonban egy rendkívül összetett pénzügyi aknamező felé tereli a tagállamokat Ursula von der Leyen új költségvetési reformja – írta meg a Portfolió. A 2028–2034-es uniós büdzsé tervezete drasztikusan kibővítené az EU saját bevételi rendszerét, amelynek célja papíron a nemzeti befizetésektől való függés csökkentése.
A gyakorlatban azonban a rendszer úgy alakítaná át az uniós finanszírozást, hogy a tagállamoknak egyre több rejtett és közvetett költséget kellene viselniük, miközben a döntési kontroll fokozatosan Brüsszelbe kerülne.
A Bizottság terve szerint a jelenlegi négy fő bevételi pillér helyett kilenc különböző forrásból töltenék fel az uniós kasszát: új adók jelenhetnének meg a
Bár a kommunikáció szerint ezek az „uniós adók” csökkentenék a közvetlen nemzeti befizetések súlyát, a legtöbb bevétel továbbra is a tagállami költségvetéseken keresztül folyna be.
Így a kormányoknak kellene beszedniük, adminisztrálniuk és ellenőrizniük az új terheket, miközben a politikai felelősség és a mozgástér egyre inkább uniós szintre tolódna.
Az Európai Számvevőszék figyelmeztetése szerint az
új rendszer lényegesen bonyolultabb, kiszámíthatatlanabb és költségesebb lehet a tagállamok számára.
A kilenc eltérő bevételi csatorna külön adatgyűjtést, ellenőrzést és beruházásokat igényel, ami különösen a kisebb vagy korlátozott adminisztratív kapacitással rendelkező országok számára jelenthet terhet.
A piaci árakhoz kötött források, például a karbonkvóták bevételei ráadásul ingadozóak, így egy esetleges bevételkiesést végső soron ismét a tagállamoknak kellene kipótolniuk magasabb befizetésekkel.
A „reform”valójában egy olyan, finoman központosított finanszírozási rendszert építene ki, amelyben a nemzeti költségvetések és adópolitikák mozgástere fokozatosan szűkül.
Ursula von der Leyen terve tehát nem csupán technikai reform, hanem egy hosszú távú hatalmi átrendeződés előszobája is lehet az Európai Unió pénzügyi rendszerében.
Ezt is ajánljuk a témában
Felvonulások, szobrok, hivatalos kitüntetések és diplomáciai botrányok. Stepan Bandera kultusza ma már nem marginális jelenség Ukrajnában, hanem intézményesült emlékezetpolitika része. A kérdés nem az, hogy létezik-e, hanem az, meddig hajlandó ezt a Nyugat figyelmen kívül hagyni.
Nyitókép: MATTHIAS BALK / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az Európai Bizottság sem tolerálja az ukrán elnök fenyegetését.
Kijev összejátszik az Európai Bizottsággal.
Orbán Viktor győzelmével számolnak.
A szlovák kormányfő teljes támogatásáról biztosította Magyarország miniszterelnökét.
Brüsszel nem szüntette meg az energia függőségét, csak az oroszokat cserélte amerikaiakra és arabokra.
Szijjártó Péter egyszerre vette fel a harcot velük.
Izgalmas információkkal szolgáltak ukrán források, így már érthetőbb lesz, miért lett ennyire ideges az ukrán elnök – alaposan utánajártunk, mutatjuk!
