Fordulat: hazugság minden, amit az ellenzék állított a védőpajzs és az orosz energiát érintő szankciók alóli mentesség ügyében

Rég látott vendéget fogadott Budapest: 2019, Donald Trump első elnöki ciklusa óta először járt Magyarországon amerikai külügyminiszter. Akkor Mike Pompeo még főleg a Huawei magyarországi telekommunikációs infrastruktúrából való kiszorítása céljából látogatott hazánkba, ám azóta nagyot fordult a világ – Magyarország jelentősége óriásit nőtt az amerikai jobboldal szemében, Marco Rubio pedig főleg dicsérni, segíteni és együttműködést ajánlani érkezett ide, miután Szijjártó Pétert Washingtonban alig egyéves hivatali ideje alatt kétszer is fogadta.

Ide, és máshová nem is nagyon: miután az amerikai külügyminiszter két napot töltött Németországban a Müncheni biztonsági konferencián (lásd keretes írásunkat), a trumpi Egyesült Államok két legfontosabb közép-európai szövetségeséhez, Szlovákiába és Magyarországra látogatott. (Lengyelországban például, ahol a nagy Orbán-kritikus Radosław Sikorski külügyminiszterrel találkozhatna, még egyszer sem járt.) 

Akárcsak a nemrég Budapestre látogató Sarah B. Rogers külügyi államtitkár,

„Önök élő koncepcionális és politikai bizonyítékai az EU-ban annak, hogy egy másik rendszer is lehetséges; bizonyítékai annak, hogy a szuverenitás, a migráció, a család egy másik víziója is lehetséges; és hogy az emberek prosperálhatnak egy olyan társadalomban, amit önök vizionálnak és valóra váltanak” – fogalmazott lapunknak adott interjújában február közepén az államtitkár. 

– és hogy ez a Magyarországgal való, különlegesen baráti bánásmód a magyar–amerikai szövetségesi viszony mellett leginkább Donald Trump és Orbán Viktor közeli, személyes barátságán alapul. Bónuszként hitet tett Magyarország mint befektetési helyszín mellett is: szerinte a Trump hivatalba lépése óta Magyarországra érkező tizenhét amerikai befektetésre azért hazánkat választották, mert „erős vezetése van, amelyről tudjuk, hogy meg fogja védeni a befektetéseket, és megtartja ezt a helyet barátságos üzleti környezetnek olyan szabályokkal, amelyek szavatolják a versenyképességet, és lehetővé teszik, hogy a vállalkozások más helyekhez képest jobban növekedjenek és prosperáljanak”. 

Rubio arról is beszélt, „az elnökkel kialakított személyes kapcsolat volt a döntő tényező ennek a viszonynak az építésében és reményeink szerint további bővítésében”, majd megerősítette:

„A kapcsolat, amellyel itt, Közép-Európában önökön keresztül bírunk, a nemzeti érdekeinkben alapvető fontosságú lesz a következő években, ezért ha pénzügyi gondjaik akadnak, ha a növekedésben akadályokkal találkoznak, ha az országuk stabilitását fenyegető dolgokkal találják szemben magukat, Trump elnök érdekelt lesz abban, hogy módot találjon a segítségnyújtásra” – erősítette meg az amerikai külügyminiszter a pénzügyi védőpajzs létezését. 

Az energiaszankciókról, amelyek időkorlátjával kapcsolatban konkrét újságírói kérdés is elhangzott, Rubio elmondta: a szankciómentesség mindennél inkább a miniszterelnök és az elnök közötti kapcsolat eredménye. „Ennek a kapcsolatnak a jelentősége a kétoldali viszonyunkban az, ami megalapozza az elnök döntését.” 

Donald Trump hatalomra kerülése előtt sokan spekuláltak azon, hogy Magyarország Kínával fenntartott jó viszonya akadálya lehet-e a magyar–amerikai kapcsolatok javulásának a Kínával rivalizáló elnök hivatali ideje alatt. Rubio újságírói kérdésre válaszolva erre is kitért. Világossá tette: „Trump elnöksége alatt arra számítunk, hogy a földön minden nemzet a saját érdekében fog cselekedni”, továbbá „a világ egyetlen országát sem kérjük arra, hogy szigetelje el magát bárkitől: értjük, hogy mindenkinek meg kell küzdenie földrajza, gazdasága, történelme és jövője kihívásaival”. 

és hozott egy frissen aláírt megállapodást az atomenergiáról, amelynek segítségével orosz fűtőanyagok mellett immár amerikai gyártásúakkal is tudjuk üzemeltetni a paksi atomerőművet. Ilyen a konnektivitás, ha működik – s a világ két nagy pólusát, Kínát és az Egyesült Államokat, amelyek külügyminiszterei ezen a héten Budapesten jártak, látványosan nem zavarja ez a magyar politika. A kérdés már csak az, hogy az európai szövetségeseket vajon miért zavarja.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán