Családok szakadnak szét, fiatalok bujkálnak, idősek is fegyvert foghatnak. Az ukrajnai mozgósítás új szakaszba lépett, és a társadalmi feszültség minden eddiginél érezhetőbb.
A háború gyökeresen átalakította az ukrán civilek mindennapjait. A frontvonalak mögött egyre erőteljesebben jelenik meg a kényszersorozás jelensége, amely félelmet, bizalmatlanságot és társadalmi feszültséget kelt – írta meg a Magyar Nemzet.
Az utcai igazoltatások, a területi toborzóközpontok munkatársainak megjelenése sokak számára nem a védelem, hanem a fenyegetettség érzetét jelenti.
Családok kerülnek egymással szembe: van apa, aki maradna gyerekei mellett, miközben felesége inkább a menekülést sürgeti. A nagyszülőkre gyakran minden teher ránehezedik: a bizonytalanság, az aggodalom és az otthon maradt gyermekek sorsa.
A 2022 februárjában elrendelt általános mozgósítást azóta többször meghosszabbították, és a szabályok fokozatosan szigorodtak.
A korhatárt 2024-ben 27 évről 25 évre csökkentették, 2025-től pedig már a 18–24 év közötti fiatalokat is szerződéses szolgálatra toborozzák.
A közelmúltban a hatvan év felettiek számára is lehetővé tették a hadseregbe való belépést a hadiállapot idejére.
Ukrán parlamenti képviselők és katonai források szerint
komoly létszámhiány alakult ki, miközben az engedély nélkül távol lévők száma meredeken emelkedik.
Egyes nyilatkozatok szerint akár milliós nagyságrendben is lehetnek azok, akik bujkálnak a behívó elől.
A társadalmi megosztottság egyre élesebb: Nyugat-Ukrajnában több beszámoló szerint a toborzóközpontok munkatársai és a rendőrség váltak a lakosság első számú ellenségévé.
Odesszában feldühödött helyiek rátámadtak egy, mozgósított férfiakat szállító járműre, más esetekben videófelvételeken látható, ahogy egyenruhások közterületről visznek el civileket.
Ezt is ajánljuk a témában
Egészen megrázó annak a kárpátaljai papnak a története, aki a Baljós közelség című dokumentumfilmben elmeséli, hogyan menekült meg a drámai kényszersorozás elől.
A hatóságok rendre tagadják a brutalitás vádját, ugyanakkor a közösségi médiában terjedő képsorok tovább erősítik a bizalmatlanságot.
A háború árnyékában a korrupció is súlyosbodik: kenőpénzek, illegális kimenekítések, akár több tízezer dolláros összegek és kriptovalutában lebonyolított tranzakciók kerültek napvilágra.
Letartóztatások történtek olyan hálózatok ügyében, amelyek katonákat segítettek elhagyni egységeiket. A tragédiák sem maradnak el: volt példa arra, hogy illegálisan eladott fegyver vezetett kettős gyilkossághoz.
A konfliktusnak magyar érintettjei is vannak: kárpátaljai magyar férfiak haltak meg a sorozás vagy a kiképzés során elszenvedett sérülések következtében.
A történtek diplomáciai feszültséget is kiváltottak, miután a magyar kormány bejelentette, hogy kiutasítja azokat az ukrán személyeket, akik részt vesznek kényszersorozásban.
A háború legnagyobb vesztesei végső soron a családok. A fronton és a hátországban egyaránt olyan társadalmi sebek keletkeznek, amelyek jóval a fegyverek elhallgatása után is érezhetőek maradhatnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Felkavaró részletekre derült fény a Baljós közelség című dokumentumfilmben az ukrán kényszersorozásokkal kapcsolatban.
Nyitókép: AFP
Az elemző szerint világosak az erőviszonyok és az ezzel kapcsolatos megfontolások a Tisza elnökének cselekedeteiben.
Hozta a szokásos formát.
Ursula von der Leyen kéri, hogy Ukrajna nyissa újra a Barátság vezetéket, de mindenképpen április 12. után.
Szerdán jelentést tesz a kormánynak a Kijevbe küldött tényfeltáró bizottság a Barátság kőolajvezeték helyzetéről.
Hatalmas tömeg az országjáráson, mindent összehangolna Kijev és Brüsszel, illetve a szlovákoknál végleg elszakadt a cérna.
Antonio Aguto tábornok gyorsan nyugdíjba vonult.
Nem maradtak kérdőjelek.
Friss információkkal szolgált a szövetségi kapitány.
A kisbefektetők tömegeit is érintő ügy egyik kulcsszereplője a bizottsági elnök testvére.
