Az Európai Unió migrációs politikája évtizedek óta zsákutcába jutott, a tagállamoknak saját kezükbe kell venni az irányítást. A migrációs hatáskörök visszavétele Brüsszeltől és a nemzeti szuverenitás helyreállítása lehet az egyetlen kiút az illegális bevándorlás elleni harcban.
Miért nem működik az Európai Unió migrációs rendszere, és visszavehető-e még az irányítás a tagállamok kezébe? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Migrációkutató Intézete és az Európai Tanulmányok Műhelye által szervezett kerekasztal-beszélgetés.
A „Taking Back Control From Brussels – The Renationalization of the EU Migration and Asylum Policies” című tanulmány az MCC Európai Tanulmányok Műhelye, a Migrációkutató Intézet, az Ordo Iuris lengyel jogi intézet közös munkája. Az tanulmány célja nem csupán a bemutatni a helyzetet, hanem egy nyílt és érdemi vita elindítása az európai migrációs és menekültügyi politika elmúlt három évtizedének kudarcairól.
A tanulmány szerint az EU közös migrációs és menekültügyi rendszere strukturális problémákkal küzd, amelyek nem átmeneti zavarok, hanem mélyen gyökerező hibák. A jelentés részletesen elemzi a bírói aktivizmus szerepét és annak nem szándékolt következményeit, a nemzetközi jogi kötelezettségek gyakorlati korlátait, a kitoloncolási mechanizmusok működésképtelenségét, valamint a kvótarendszerek politikai és társadalmi kudarcát. Ezek a tényezők hosszú távon aláássák az uniós megoldások hatékonyságát.
A rendezvény egy alternatív menetrendet vázolt fel Európa számára, három pillérre építve:
Az eseményt Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke és a miniszterelnök politikai igazgatója nyitotta meg beszédével, majd egy kerekasztal-beszélgetés következett Yann Caspar, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója moderálásával. A résztvevők között volt Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője, Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, valamint Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris Intézet igazgatótanácsának elnöke és társalapítója.
Orbán Balázs nyitó beszédében élesen bírálta az EU migrációs politikáját.
Az EU megbukott az illegális migráció megállításában. Vannak olyan tagállamok, amelyek sikeresek, de nem az Unió miatt, hanem éppen az Unió akadályozásának ellenére”
– hangsúlyozta. Elmondta, 2015 óta mintegy 10 millió illegális migráns érkezett az EU-ba, és ez a szám tovább növekedhet. A kudarc okát a politikai akarat hiányában látja: „Ha van politikai akarat, akkor meg lehet állítani a migrációt, de ez nincs meg az uniós vezetőkben.” Orbán Balázs kiemelte, hogy az EU jogrendje és alapvető attitűdje és vezetői – mint például Ursula von der Leyen – továbbra is migrációbarát, a migrációt lehetőségként, nem pedig nemzetbiztonsági kockázatként kezelve.
Magyarország példáját hozva felidézte, hazánk migrációellenes rendszere miatt jogi eljárásokat és napi egymillió eurós bírságot kap az EU-tól. „Van, aki szerint ez jó befektetés, mivel a migránsok befogadásával rosszabbul járnánk, de az EU-ban alapelvárás lenne, hogy ne támadja, hanem támogassa a tagállamokat” – mondta. Orbán szerint az elkövetkező évtized rendkívül nehéz lesz, a határokra nehezedő nyomás növekedni fog, akár több irányból is.
Az illegális migráció elleni harcban a politikai fordulat mellett szükség van arra, hogy a nemzetközi jogot alapjaiban megváltoztassuk, mert a jelenlegi formájában alkalmatlan a migráció elleni küzdelemre”
– figyelmeztetett.
A Genfi Egyezményt és az arra épülő jogi gyakorlatot elavultnak nevezte, amely katalizálja az illegális migrációt.
Szerinte most, az USA bevándorlásellenes kormányával lehetőség nyílik egy nemzetközi szövetség létrehozására a humanitárius jog átalakítására.
„Áprilisban megnyerjük a választást, majd a formálódó nemzetközi szövetséggel neki látunk a nemzetközi jog átalakításának” – zárta gondolatait.
A kerekasztal-beszélgetésen Yann Caspar moderátor kérdéseire válaszolva a résztvevők tovább boncolgatták a kudarc okait. Marsai Viktor egyetértett Orbán Balázs diagnózisával: „Bárki, aki eléri az EU határait és menekültstátuszhoz folyamodik, gyakorlatilag ingyen jegyet kap az EU-ba.” Hozzátette, hogy NGO-k, sőt egyes állami intézmények is támogatják ezeket a folyamatokat, miközben az adatok megdöbbentőek: az EU szabályozása a legális migrációt is erőlteti, például a családegyesítéseken keresztül.
Marsai rámutatott a demográfiai változásokra: míg régen az USA volt a bevándorlás mintája, ahol a külföldiek aránya nem haladta meg a 15 százalékot, ma már több európai országban (hatban) 15 százalék fölött, sőt közel 20 százalékon áll ez az arány.
Rodrigo Ballester a jogi aspektusokra fókuszálva hangsúlyozta:
Nincs időnk az EU technokrata megoldásaira. Az EU kudarcot vallott, 30 év alatt katasztrofális eredményeket produkált.”
Szerinte a szubszidiaritás elve alapján az EU csak akkor cselekedhet, ha jobban megoldja a problémát, mint a tagállamok, de az elmúlt évtizedekben bebizonyította alkalmatlanságát. „Vissza kellene adni a hatásköröket a tagállamoknak, például opt-out lehetőségekkel, mint Írország vagy Dánia esetében” – javasolta. Ballester az NGO-k szerepét is bírálta: az EU pénzeiből finanszírozzák őket, és behálózták a Frontexet, amely nem védi, hanem menedzseli a határokat. „Ha a Frontex nem képes elvégezni a munkáját, akkor jobb, ha megszüntetjük, vagy tényleg egy rendes határvédelmi erővé alakítjuk” – mondta. Szerinte a szubszidiaritás nem egyirányú utca, a tagállamoknak vissza kell venniük a hatásköröket, különösen mivel a Lisszaboni Szerződés idején nem látták előre a 2015-ös válságot.
Jerzy Kwaśniewski konkrét válságokra hívta fel a figyelmet: „Az EU migrációs paktuma nem a migráció megállítása, hanem annak gyorsítása és legalizálása, majd elosztása a tagállamok között, akár olyanokba is, mint Magyarország vagy Lengyelország.” Az NGO-k aktivizmusát három területen emelte ki:
Az NGO-k kívül működnek a demokratikus kereteken”
– figyelmeztetett.
Ballester hozzátette, hogy az emberi jogok európai rendszere teljesen a migránsok védelmére alakult át, aláásva az államokat, míg Marsai a schengeni rendszer ellentmondásaira mutatott rá: Magyarország érvelését a bíróság elutasította, előnyben részesítve alacsonyabb erejű ajánlásokat.
A rendezvény résztvevői egyetértettek abban, hogy az EU migrációs politikája nem csupán kudarc, hanem aktív veszély is az európai társadalmakra.
Nyitókép forrása: MCC
Ezt is ajánljuk a témában
Több elemző szerint egy budapesti Orbán–Trump-találkozó politikai előnyt jelenthetne a Fidesz számára. Mások mellett erre is reagált Orbán Balázs az Indexnek adott nagyinterjújában.
***
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Fából vaskarika: az EU vezetése úgy akar tárgyalni, hogy közben nem ismeri el Afganisztán de facto vezetőit.
Ismét szélsőséges időjárás okoz problémát a magyar mezőgazdaságban: szárazság van, és tavaszi fagy is pusztított a gyümölcsösökben. Mindezt tetőzi a geopolitikai feszültségek hatására kialakult általános energiaválság.
Egy vitaanyag átalakítaná az egyetem alapítványi fenntartású modelljét, teljes mértékben az európai normákhoz igazítva azt.
Heves politikai vita robbant ki Németországban a jóléti rendszer túlterhelése miatt.
Az Európai Unió történetének legnagyobb költségvetéséről kezdődtek tárgyalások, azonban a tagállamok és az Európai Parlament között komoly viták alakultak ki arról, mire kellene költeni a csaknem kétezer milliárd eurót.
Az amerikai elemzés párhuzamot von Magyarország és Lengyelország között, és arra figyelmeztet: a konzervatív, szuverenista politikai erők Európa-szerte egyre erősebb intézményi nyomás alatt állnak.
Hegyi Zsolt vezérigazgató szerint a tragédia tanulságként szolgálhat, és életeket menthet a vasúti átjárókban való fokozott figyelem.
Bognár György ismét elveszítheti a remek fizikumú támadót. Ádám Martint a szülővárosába csábítják.
