- a szaúdiak rendkívül tőkeerősek,
- Pakisztán atomhatalom, mellette pedig hatalmas lakossága van,
- míg a törökök ütőképes haderővel bírnak, emellett fontos védelmi ipari fejlesztési központ.
A helyzet azért is érdekes, mert különösen Ankara és Rijád között néhány éve még ádáz befolyási csata ment a régió és az iszlám világ legfontosabb hatalmának pozíciójáért. A térségi biztonsági helyzet azonban gyorsan változott, ez pedig újfajta megoldást követelt.
Összességében tehát úgy lehetett jellemezni a helyzetet, hogy
a Közel-Keleten zajlik egy kísérlet, hogy az Egyesült Államok biztonsági súlyát Washington jóváhagyásától függetlenül csökkentsék.
Eleinte csak találgatni lehetett, hogy a résztvevők miként gondolnak az egyezségre, azóta néhány dolog körvonalazódik. Pakisztán JF-17-es vadászgépeket ad el Rijádnak busás összegért, ami jól jön Iszlámábádban a gazdasági nehézségeik közepette. A megállapodás nem vonatkozik a nukleáris fegyverekre, valamint nem tartalmaz a NATO ötödik cikkelyéhez, a kollektív védelemhez hasonló pontot. A felek támogatása kimerülhet a logisztikában, illetve fegyvereladásokban egy konfliktus esetén, békésebb időszakban pedig a gazdasági szempontok dominálhatnak.