Az Európai Bizottság olyan mértékben reformálná meg az uniós tagfelvétel folyamatát, hogy az még Von der Leyen támogatóinál is kiverte a biztosítékot. A terv szerint Ukrajnát már jövőre felvennék az Unióba.
Az Európai Bizottságban egy olyan előzetes reformterv kezd körvonalazódni, amely gyökeresen átalakítaná az EU bővítési rendszerét, és akár már a következő években lehetővé tenné Ukrajna csatlakozását. Ursula von der Leyen elképzelése szerint a bővítés felgyorsítása a háborút lezáró békemegállapodás része lehetne, de a Bizottság elnökének javaslata már most heves ellenállást váltott ki a tagállamok körében, még azok között is, akik egyébként támogatják Ukrajna EU-csatlakozását – számolt be magas rangú tisztviselőkre hivatkozva a Financial Times.
Von der Leyenék elképzelése szerint egy kétszintű tagsági modellt vezetne be, amelyben Ukrajna, bár beléphetne az unióba, kezdetben csak korlátozott döntéshozatali jogokkal rendelkezne. Például nem kapna teljes szavazati jogot az uniós csúcstalálkozókon és a miniszteri tanácsüléseken, és csak fokozatosan férne hozzá az egységes piachoz, az agrártámogatásokhoz és a fejlesztési forrásokhoz.
A Bizottság azzal érvel, hogy a rendkívüli geopolitikai helyzetben rendkívüli megoldásokra van szükség, és
a több mint harmincéves bővítési szabályok már nem alkalmasak a jelenlegi kihívások kezelésére.
Több tagállam és uniós diplomata attól tart, hogy a „könnyített bővítés” aláássa az Európai Unió stabilitását és a tagság értékét. Szerintük a szabályok megkerülése veszélyes precedenst teremthet, és mély törésvonal keletkezhet Brüsszel és a tagállamok között. Egyesek egyenesen geopolitikai csapdának nevezik a tervet.
Von der Leyen nyíltan összekapcsolta Ukrajna csatlakozását a békével járó biztonsági garanciákkal, hangsúlyozva, hogy az EU-tagság a stabilitás, a növekedés és a jólét alapja lehet.
Több tagállam viszont határozottan elutasítja az előre rögzített csatlakozási dátumot, arra hivatkozva, hogy az ellentétes az érdemalapú bővítés elvével.
Komoly aggályok merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a módosított rendszer hogyan érintené a többi tagjelölt országot. Montenegró és Albánia, amelyek technikailag közelebb állnak a tagsághoz, úgy érezhetik, hogy már csak egy „másodosztályú” tagságot kínálnak fel számukra, más országok – például Bosznia-Hercegovina vagy Törökország – helyzete pedig még tovább bonyolódna.
Több uniós diplomata is azon az állásponton van, hogy ez az elképzelés túlságosan összetett, és számos előre nem látható politikai és intézményi következménnyel járhat, és akár Ursula von der Leyen politikai pozíciója is veszélybe kerülhet.
Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Czepek Gábor szerint logikus lépés Magyar részéről, hogy egy globális vállalat éléről érkező menedzserre esett a választása.
Ahogy tisztul a kép, még kevesebben támogatják Ukrajna EU-csatlakozását, mint eddig.
Elképesztő forgatókönyvek láttak napvilágot!
A hangfelvételek királya éppen nem tartotta magánál a diktafont, amikor fizikáról kellett tanulni az iskolában, csúnya égés lett a vége.
Íme a Mandiner pénteki legolvasottabb cikkei!
Az NB I-ből érkezhet erősítés a támadóposztra. Új Fradi-csatár a láthatáron.
Még az is kiderült, mi lehet a „nem túl reális Fidesz-Tisza versenyállások” mögött.
Először mondta ki nyíltan hivatalos szerv, hogy ki lehet a tettes, a magyar kormánypárt azonnal reagált.
