Parászka Boróka szerint a migráció igenis álprobléma, és szégyellje magát mindenki, aki szerint pár migránst nem tudunk befogadni az EU-ba. Kár, hogy a számok mást mutatnak.
Tíz évvel az első komolyabb migránsválság után Európa-szerte, legalábbis szavakban, tisztulni látszik a kép: még az eredendően migránspárti vezetők jelentős része is kénytelen rendről meg törvényes utakról beszélni, az egyedi sorsokra hangolt mainstream média pedig már csak bizonyos, ésszerű keretek között zsarolja az európai államok polgárait saját hazájuk és biztonságuk feladása terén.
Azonban van egy remekül bevált megoldás, amit még a migrációból a valóság hatására valamelyest kiábrándult olvasók körében is viszonylagos sikerrel lehet alkalmazni. És Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró előszeretettel alkalmazza is.
A recept nem ismeretlen: végy egy tragikus, felháborító, vagyis normasértő egyedi esetet, számokkal teremts köré legendát, majd vond le a hamis, számodra kedvező ideológiai következtetést.
Ezt láttuk az erdélyi elégetett levélszavazatok kapcsán történt, sejtetéssel megtámogatott,
vagy igaz, vagy sem – esetnél, vagy a minimum téves adatoknál, mint láttuk az állítólag a magyargyűlölő AUR-ra szavazó székelyek esetében írt anyagában.
Ezt is ajánljuk a témában
Szerinte „az erdélyi, székelyföldi kultúra egyik központja” csaknem 100 százalékos magyarságából 29 százaléknyian a magyarellenes jelöltre szavaztak, mire követői körében beindult a gyűlöletcunami. Csakhogy ez nem igaz.
Most pedig ideje volt a migrációról készíteni egy hasonló anyagot, ha már az új brüsszeli diktáktum szerint büntetés járna Magyarországnak, ha nem fogad be menedékkérőket.
Parászka 30 ezres facebookos követőtáborának most éppen arról írt, hogy Kréta szigetétől csaknem ötven kilométerre találtak egy hajóroncsot, rajta néhány túlélő és sok elhunyt ember, akik a jelek szerint régóta hánykolódtak a tengeren, és feltehetőleg szomjan haltak. Eddig a – valóban tragikus – tények, innentől kezdődik a termékkapcsolás, és a „gonosz” megjelölése a posztban, és az ügyesen megépített szalmabáb, aminek aztán nekimehetnek a kommentelők, akik „gyűlölködése” fölött aztán szemöldökráncolva lehet fejcsóválni, szörnyülködni.
Meghalt legkevesebb tizenhét ember, aki illegális úton Európába akart szökni.
És ezért a borzalomért a baloldali újságíró szerint:
Nem az embercsempészek a felelősek, akik elhitették szerencsétlenekkel, hogy borsos áron ugyan, de eljuttatják őket a gazdag kontinensre, amiről egészen biztosan ők maguk is legendákat költöttek.
Nem is azok az európai és tengerentúli aktorok, akik ugyanezt az átverést csinálták, csak éppen nagytételben, öt-tíz esztendeje még az európai álmot árulták a migránsoknak, saját állampolgáraiknak pedig „orvos és mérnök” bevándorlókat, és még most is szavazatokat, tehát pozíciót és pénzt remélnek ennek a kérdésnek a leegyszerűsítéséből.
És – ha már áttételesen az átlagemberekre terhelné a dolgot – nem a mainstream média, vagy az általa befolyásolt szavazók, akik sokszor még azokat a politikusokat is beletolják a migránscsalogató, „határvédelminek” és „bevándorláskorlátozónak” feltüntetett, valójában vajpuha álláspontokba, amelyek gyakorlatban semmilyen elrettentő erővel nem bírnak azok számára, akik az életük kockáztatásával megindulnának a beígért álomért.
Hanem azok, akik nem tapsolnak a korlátlan bevándorlásnak, és ennek hangot is adnak.
„Most újra elkezdődik a teljesen őrült, »migránsellenes« gyűlöletkeltés” – írja Parászka róluk, és áttételesen egyből rájuk is helyezi a felelősség súlyát: „ahányszor meghalljátok, gondoljatok arra a 17 emberre, akik szomjan haltak. A képen látható zsákban az egyikük van. Ellenük meg a gyűlöletkeltés, a nagy harc, és velük szemben »védjük meg« magunkat”.
Végül pedig jön a fals statisztika, bármiféle kontextus nélkül.
Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint ebben az évben 16 770 ember menedékkérő érte el EU területét ebben a térségben. A 450 milliós Európai Unió területét”.
Vagyis leírja megint azt az álláspontot, amit már talán a szélsőbaloldal is elengedett, jelesül, hogy
a migráció kérdése álprobléma.
Nos, akárhogy is igyekeztem, sehol nem találtam ezt a gyanúsan alacsony számot az ENSZ menekültügyi szervezetétől, vagyis az UNHCR-től.
Sorolom, mit találtam.
Az EU Menekültügyi Ügynökségének honlapján szerepel olyan szám, miszerint 2025 első hat hónapban(!) 399 ezer menedékkérelmet adtak be az EU, plusz Norvégia és Svájc területén, vagyis valóban nem 27, hanem 29 európai állam területén.
Azaz kicsit nagyobb területen, de feleannyi idő alatt a huszonötszörösét(!) annak, mint amiről Parászka írt.
Aztán a Parászka által hivatkozott UNHCR egyik adatbázisában 2025-re vonatkozóan annyi olvasható, hogy jelenleg Európában 1,456 millió menedékkérő tartózkodik (vagyis aki beadta a menedékkérelmét, de még nem bírálták el).
A fenti kettőbe bekerülhetett számos, akár évek óta húzódó menedékkérelem-elbírálási ügy, és a terület sem száz százalékban fedi az EU-t, mégis az, hogy nagyságrendekkel (százezres, illetve milliós tétel) nagyobbak a Parászka által idézett tizenhat és félezernél, már önmagában gyanús. Vagyis annak kellene lennie, ha valaki utánanéz.
Azonban szintén az általa idézett UNHCR oldalán található egy újabb, részletesebb statisztika az érkezőkről december 7-i frissítéssel, nagyrészük egyébként éppen a Földközi-tengeren érkezik.
Ez jóval mérsékeltebb számokkal dolgozik,
de ez is 144 ezer Európába érkező emberről szól, ami még mindig a nyolc és félszerese annak, amiről Parászka ír.
Igyekeztem rákeresni a 16 770-es számra, hátha valami félreértés történt, de még a posztban szereplő Görögországba is ennek a két és félszerese érkezett idén a fenti statisztikák szerint ahhoz képest, mint amit Parászka közölt egész Európára vonatkozólag.
De idézek még egy szomorú adatot ugyaninnen: a tizenhét elhunyt ugyanis csak egy kis része annak az évi 3-5 ezer embernek, akik életüket vesztik, döntően a tengeri útvonalon, miután valakik, köztük a Parászkát foglalkoztató, migrációpárti médiahálózatok, ideig-óráig elhitették az olvasóikkal, hogy ez az egész csak álprobléma, a migránsokkal pedig, hogy tárt karokkal várja őket Európa, amiért az életüket is megéri kockára tenni.
Nyitóképünk illusztráció. Forrás: Antonio Sempere / AFP
„Valósággá válik az aggodalmunk ” – fogalmazott a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Ez az ő saruk, és mi ezért nem fogunk fizetni! Soha!
Eddig erőforrásnak mondtátok a migrációt, most meg már csapás, ami lesújtott rátok?
„Lázadás indul” – fogalmazott a miniszterelnök.
Sajnos nagyon is valós kritikát fogalmazott meg Kirill Dmitrijev az unióval szemben.
Megint csak az internet...
A kormány minden szükséges eszközzel támogatja az ügyészség munkáját.
Az unió újabb kockázatot osztana szét a tagállamok között, miközben a brüsszeli vezetők tovább erőltetik az ukrán finanszírozás fenntartását.
