Boris Pistorius nagy magabiztosankijelentette: Németország célja, hogy 2029-re megerősített védelmi képességekkel rendelkezzen.
Boris Pistorius német védelmi miniszter a 60 Minutes című műsorban arról beszélt, hogy az orosz–ukrán háború és Oroszország katonai kapacitásainak bővülése miatt a nyugati országoknak egy esetleges, Európát érintő konfliktus lehetőségével is számolniuk kell.
A beszélgetés során megjegyezte, hogy ezzel párhuzamosan több európai állam vezetése jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciák vállalását jelezte Ukrajna felé, amelyek egy esetleges orosz támadás esetén katonai és diplomáciai támogatást is magukban foglalhatnak. Pistorius kijelentette,
Németország célja, hogy 2029-re megerősített védelmi képességekkel rendelkezzen.
A tervek szerint addigra a védelmi költségvetés csaknem 80 százalékkal emelkedhet.
A német védelmi miniszter úgy látja, hogy Oroszország az évtized végére olyan katonai helyzetbe kerülhet, amely lehetővé tehet egy, a Nyugatot érintő támadást.
Az Index összeállításában emlékeztetett, hogy Friedrich Merz kancellár, valamint több európai ország – köztük Franciaország, Dánia és Lengyelország – vezetői aláírtak egy nyilatkozatot egy „multinacionális csapat” létrehozásáról.
A dokumentum szerint ez a csoport Kijevet egyebek mellett az ukrán haderő újjáépítésében, a légtér biztosításában, valamint Ukrajnán belüli műveletekben segítené
– sorolták.
Hozzátették, a nyilatkozat emellett „jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat” is tartalmaz, amelyeket egy jövőbeli fegyveres támadás esetén kellene teljesíteni. Ezek a vállalások többféle intézkedést foglalhatnak magukban, a diplomáciai lépésektől kezdve akár fegyveres erők alkalmazásáig. A tervezett kötelezettségek azon biztonsági garanciák részét képezik, amelyeket az európai államok Ukrajna számára kívánnak biztosítani a stabilitás fenntartása érdekében – emékezetetett az Index.
Nyitókép: Tobias SCHWARZ / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A Wall Street Journal birtokába jutott az „OPLAN DEU” néven ismert hadműveleti terv, ami nem sok kétséget hagy: Berlinben már nem a „ha”, hanem a „mikor” a kérdés.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
„Oroszországnak éreznie kell a nyomást annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, és látnia kell, hogy lehetetlen éket verni Európa, Ukrajna és az Egyesült Államok közé” – fogalmazott Roberta Metsola.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
Sok forog most kockán a belga fővárosban.
„Nehéz nem azt gondolnom, hogy származása, családja miatt került gúnyolódások kereszttűzébe” – írta Vásárhelyi Mária szociológus.
A Berliner Zeitung szerint Orbán határozottan képviseli saját politikáját kül- és belpolitikában egyaránt, addig Magyar Péter több érzékeny kérdésben – például Ukrajna vagy LMBTQ-jogok – „stratégiai hallgatással” operál.
Mandula Viktor szerint gyanús, hogy Halász Noémi több évnyi szakmai és politikai terepmunka után vonul le a pályáról.
„Oroszországnak éreznie kell a nyomást annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, és látnia kell, hogy lehetetlen éket verni Európa, Ukrajna és az Egyesült Államok közé” – fogalmazott Roberta Metsola.
Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások.
