Washington és Minszk váratlanul megegyezett, az amerikai elnök egyetlen tollvonással feloldotta a Fehéroroszországot fojtogató szankciókat. Cserébe Lukasenka eddig sosem látott engedményt tett: 123 politikai foglyot, köztük a rendszer legfőbb ellenségeit engedte szabadon.
Az Egyesült Államok váratlan diplomáciai áttörést ért el Minszkkel: Washington feloldotta a Fehéroroszországra kivetett káliumtrágyaszankciókat, cserébe
Aljakszandr Lukasenka 123 politikai fogoly szabadon bocsátásáról döntött.
A mostani lépés újabb bizonyítéka annak, hogy
Donald Trump második ciklusa alatt Washington képes olyan „alkalmatlan tárgyalópartnereknek” tartott vezetőkkel is üzletet kötni, akikkel a korábbi adminisztrációk még szóba sem álltak volna.
A szabadon engedettek között van a Nobel-békedíjas Alesz Bjaljackij, az ellenzék egyik legismertebb arca, Maria Kalesznyikava, valamint a korábbi elnökjelölt Viktor Babaryka. Mindenkit azonnal kiutasítottak Fehéroroszországból.
Lukasenka hivatala megerősítette: a 123 „külföldi és fehérorosz állampolgár” kegyelemben részesült, többségük „kémkedés” vagy „terrorizmus” vádjával került börtönbe.
A mostani hullámmal a „megbocsátottak” száma 156-ra nőtt, és köztük brit, amerikai, litván, ukrán, lett, ausztrál és japán állampolgárok is vannak.
A lépés mértéke és jellegzetessége ritkaságszámba megy a Lukasenka-rendszer történetében, és egyértelműen jelzi, hogy a rezsim valós engedményeket tett a szankciókért cserébe.
A szankciók feloldását a Trump által kinevezett elnöki különmegbízott, John Cole jelentette be Minszkben.
„Trump elnök utasítására az Egyesült Államok feloldja a káliumtrágya-szankciókat” – mondta, hozzátéve: „Nagyon jó lépés ez Fehéroroszország számára.”
Cole szerint a kétoldalú egyeztetések rendkívül „produktívak” voltak, és a felek a kapcsolatok normalizálásáról, valamint az orosz–ukrán háború lezárásának lehetőségeiről is tárgyaltak.
A diplomata még azt is megjegyezte, hogy „Lukasenka jó tanácsokat ad” az ukrajnai konfliktus rendezéséhez.
A fejlemény nem csak diplomáciai értelemben jelentős. Fehéroroszország gazdasága a 2020 előtti években évi 2,4 milliárd dollárt keresett a káliumtrágya-exporton, amely a fehérorosz GDP közel 4 százalékát adta.
A 2021-ben bevezetett amerikai szankciók súlyos csapást mértek erre az ágazatra. Most viszont Trump lépése újra pénzhez juttathatja Minszket – cserébe a rezsim a nemzetközi közvélemény előtt példátlan engedményt tett, tömegesen szabadítva ki olyan embereket, akiket korábban a „legveszélyesebb ellenségeinek” tartott.
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben Brüsszel újabb milliárdokat önt Ukrajnába, a nagyhatalmak csendesek. Sem Peking, sem Újdelhi nem hajlandó nyomást gyakorolni Moszkvára, valamint az amerikai támogatás is elillani látszik. Európa egyre inkább egyedül marad a háború szomszédságában.
Nyitókép: Evgenia Novozhenina / AFP
Elképesztő fölényben az Osztrák Szabadságpárt.
Szőlő utca, energia, nagyhatalmak: Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A globális átalakulásban Amerika békét, Európa háborút akar. Magyarország mozgástere kulcsfontosságú a 2026-os választáson.
Az ukrán hírszerzés szerint a telepítés Európára nehezedő nyomást szolgálna.
A NATO főtitkára háborúba hívta az európaiakat.
Az amerikai elnök már nem akar „találkozókat a találkozók kedvéért”, hanem konkrét előrelépést vár a háború lezárása érdekében.
„Nem akarunk rengeteg időt elvesztegetni ezzel” – fogalmazott, rámutatva, hogy rendezést akar, és ezzel életeket megmenteni.
Bárány gólja döntött, nem állt vissza a tabella élére a Fradi.
Lezárult egy korszak.
Véres Hanuka a tengerparton: a Bondi Beach-en elszabadult a pokol, két fegyveres nyitott tüzet a zsidó ünnepség résztvevőire. A Moszad azonnal vizsgálatot indított, a gyanú szerint Teherán keze lehet a dologban. A támadásra a magyar kormány is reagált.
