Az uniós vezetők láthatóan egyre kétségbeesettebb megoldásokkal próbálják betömni Ukrajna mind gyorsabban táguló költségvetési lyukait. A legújabb elképzelés szerint Brüsszel immár a tagállamok pénzügyi garanciáira támaszkodva indítana százmilliárdos mentőakciót, miközben a kockázatot végső soron mindenki mással fizettetné meg.
Brüsszel új terve szerint egy gigantikus hitelcsomaggal mentené tovább Ukrajnát, a kockázatot azonban – a Politico által megszerzett adatok alapján – a tagállamokra terítené szét. A konstrukció lényege, hogy akár 210 milliárd eurónyi garanciát kellene vállalnia az uniós fővárosoknak, hogy fedezetet teremtsenek a felpörgetett ukrán finanszírozáshoz. A legnagyobb terhet Németország vinné a hátán: akár 52 milliárd eurót kellene állnia, ha a terv ebben a formában megy át.
A helyzetet most az ukrán költségvetés újabb, 71,7 milliárdos hiánya teszi témává, amelyet Kijev csak további külső források bevonásával tudna elkerülni. Brüsszel mindezt tagállami garanciákra épített hitelkonstrukcióval kezelné, vagyis az uniós fővárosok viselnék a kockázatot egy olyan csomagért, amelyet papíron a befagyasztott orosz vagyon fedezete tartana egyben.
A Politico beszámolója szerint a Bizottság diplomatáknak mutatta be a részletes terveket, amelyek 165 milliárd eurós „reparációs hitellel” számolnak, az összeg cash-értéken a befagyasztott orosz vagyonra építve.
Az EU-ban mintegy 185 milliárd eurónyi ilyen eszköz található a brüsszeli Euroclear számláin, további 25 milliárd pedig tagállami bankokban.
Azonban a pénzhez csak garanciával lehet hozzányúlni, és ez az, ami politikai vihart kavart. Belgium új miniszterelnöke, Bart De Wever attól tart, hogy országa végül egyedüliként viselné a felelősséget a visszafizetésben, hiszen a legtöbb orosz vagyon éppen náluk parkol. Ezért csak akkor hajlandó támogatni a hitelt, ha a tagállamok mind beszállnak a kockázatba.
Ezt is ajánljuk a témában
Hosszas elemzésben sajnálkozik a Politico, hogy Bart De Wever, akit ezúttal „egy jobboldali flamand nacionalistának” neveztek, nem lett meggyőzve a kellő biztosítékokkal.
A Politico kiemeli: ha egyes országok – például „Kreml-barát” attitűdre hivatkozva Magyarország – nem csatlakoznak a garanciavállaláshoz, a többiek terhei tovább nőhetnek.
Sőt, az is felmerült, hogy nem uniós országok segíthetnek be, bár Jens Stoltenberg norvég pénzügyminiszter már sietett közölni, hogy Oslo nem lelkes a gondolattól.
A helyzet annyira kényes, hogy a német kancellár, Friedrich Merz személyesen utazott Brüsszelbe, hogy győzködje De Wevert.
Belgium különös aggodalma a befagyasztott orosz eszközök felhasználásának kérdésében tagadhatatlan, és minden elképzelhető megoldásban úgy kell kezelni, hogy minden európai állam ugyanazt a kockázatot viselje
– mondta Merz a Politico szerint.
A Bizottság igyekszik meggyőzni a tagállamokat arról, hogy a hitel nem vakrepülés. A Politico ismertetése szerint a csomag hat részletben kerülne kifizetésre, és minden tétel előtt előzetes ellenőrzésekre kerülne sor, hogy a beszerzési és költési tervek megfelelnek-e a brüsszeli elvárásoknak. A védelmi kiadásoknál külön vizsgálnák, hogy a szerződések és a beruházási tervek elfogadhatók-e a Bizottság szemében. Mindezt azért hangsúlyozzák, mert állításuk szerint így akadályoznák meg, hogy „a bűnözők rátegyék a kezüket” a pénzre — bár a közelmúlt ukrajnai korrupciós botrányai után nem mindenki tekinti ezt megnyugtató garanciának.
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben a fronton háború dúl, az ukrán elit arany vécén ülve költhette a nyugati adófizetők pénzét.
Emellett az uniós intézmények részletesen nyomon követnék, hová folyik a pénz, milyen katonai és pénzügyi támogatás érkezik Ukrajnába, és mire költi azt a kijevi kormány. A csomag három fő részből állna:
A Politico szerint mindez még csak tervasztalon van, de a tét óriási: ha nem sikerül december 18-ig meggyőzni De Wevert, maradna a tagállami kasszák megcsapolása – vagyis pontosan az, amit szintén senki sem akar.
Nyitókép: Suzanne Plunkett / POOL / AFP
Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.
A nemzetközi sajtó még nem biztos benne, hogy az egyáltalán megtörtént.
Trump megdöbbenéssel és felháborodással reagált, és azt mondta Putyinnak, hogy el sem tud képzelni „ilyen őrült lépéseket”.
Donald Trump amerikai elnök megdöbbenéssel és felháborodással fogadta a hírt.
Oroszország vezetője a magyar kisebbséggel érvelt.
Nehéz túlbecsülni az akciók jelentőségét.
Épp öt éve készült el az a hivatalos rendőrségi jelentés, ami miatt tényleg hányinger az egész interjú. Varga Mátyás Zsolt írása.
Nem a sima vereség, hanem az első félidőben mutatott játék miatt volt nagyon ideges.
